K-Monitor Adatbázis

A Mol kész az INA eladására is – mondta Mosonyi György, a Mol felügyelőbizottságának elnöke a Forbes magazinnak. Inkább megyünk az Északi-tengerre, és veszünk ott mezőket – tette hozzá, és azt sem zárta ki, hogy az oroszoknak adják el az INA-t.

Eleinte jó kezdeményezésnek tűntek a szabad hozzáférésű folyóiratok, de ma már egyre több lap él vissza a kutatók publikálási kényszerével. John Bohannon, a Science újságírója egy érdekes kísérlettel tesztelte a folyóiratok hitelességét, és lesújtó eredményre jutott.

A mai napig egy sor országban le lehet írni a cégek adóiból a külföldi köztisztviselők és magánemberek megvesztegetésére fordított összegeket. Természetesen az ezt lehetővé tevő adózási technikák már nem teljesen nyíltak, sőt illik ezeket finoman takargatni a nemzetközi és hazai közönség elől, de azért a gyakorlatban még mindig működnek.

Mit jelent a Molnak az INA? Mit jelent a játszmájuk a régiós piacon? Mi adhatja ki a megoldást? Csupa többváltozós kérdés, melyekben valamilyen választ kell adni. Lehetőleg gyorsan. A hvg.hu útikalauza laikusoknak.

A Vecernji List című zágrábi lap pénteki cikkében arra a következtetésre jutott, hogy ha a Mol valóban eladná az INA-részvényeket – a lehetőséget ugyanis Orbán Viktor magyar miniszterelnök meglebegtette –, akkor egy újabb hosszú és bonyolult jogi vita alakulhatna ki a magyar olajtársaság és a horvát kormány között.

Új lendülettel vágna neki a külföldre menekített magyar vagyonoknak a kormány - jelentette be szerdán Lázár János. Az egyes becslések szerint akár 2000 milliárd feletti vagyont azonban nehéz lesz megadóztatni - ez egyelőre még Németországnak sem sikerült.

Magyarország is csatlakozni akar azon államok sorába, melyek az adózás és egyéb pénzügyek területén együttműködésre törekszenek Svájccal. Az erről szóló egyezményen már dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM).

A kilencvenes évek elején keletről érkezett kereskedelemmel foglalkozó üzletemberek mögött ott állt a szinte kimeríthetetlen ásványkinccsel rendelkező Oroszország. Emellett pedig akkoriban már megindult világhódító útján a volt Szovjetunió gazdasági, államigazgatási, katonai és titkosszolgálati romjain felépülő orosz szervezett bűnözés. Előbb csak az alvilág alja, a piti csibészek és martalócok lepték el az országot, majd nyomukban megérkeztek az orosz alvilági szervezetek kirendelt „rezidensei”.

Rendszerszintű korrupciós kockázatokkal terhelt a visegrádi négyek gazdasága, ám nem Magyarországon a legrosszabb a helyzet. Bizonyos területeken Csehország és Szlovákia komolyabb korrupciós problémákkal küzd – derül ki a Transparency International (TI) legújabb tanulmányából, amelyet a Visegrádi Alap finanszírozásával, kifejezetten e négy országot vizsgálva készítettek.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. Ez ellen uniós szinten is akciótervet dolgoztak ki: az EU adóügyi biztosa a közzétett javaslatcsomagból az adócsalás és az adóelkerülés elleni közös, komplex uniós politika célkitűzései közül kiemelte az adóbűncselekmények minimum büntetési tételeinek uniós egységesítését, az EU-s adóazonosító jel bevezetését, az automatikus információcsere kibővítését, közös adózói kartát és erőteljesebb fellépést a jövedelmek adóparadicsomokba menekítése ellen.