K-Monitor Adatbázis

Ebben a közvetítésben az Átlátszó tudomására jutott választási visszaélésekről számolunk be, cikkünk folyamatosan frissül. Várjuk olvasóink jelzéseit az esetleges választási visszaélésekről Magyarországon az info@atlatszo.hu, Erdélyben az erdely@atlatszo.ro címen. Forrásainkat megvédjük, személyes adataikat nem adjuk ki senkinek az ő beleegyezésük nélkül.

Hiába állítja a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), hogy a Prosperitati Alapítvány pályázatain kizárólag az ötlet életképessége fontos, a számok azt mutatják, hogy a pályázati összegek nagyságánál, valamint a nyertes pályázatok számánál nagyon is számít, hogy milyen viszonyban van a pályázó a VMSZ-szel. A legnagyobb támogatási eszközökkel ugyanis egy szűk vállalkozói kört erősítenek, és hogy mennyire kölcsönös ez a támogatói viszony, arról magukért beszélnek a VMSZ és a Prosperitati Alapítvány médiában és a közösségi oldalakon futó választási kampányának bejegyzései. A támogatások 58%-a (17 milliárd dinár, vagyis 146 millió euró) a pályázók 4%-ának a zsebében landolt.

Közbeszerzési kérdések miatt javasolt még múlt héten a választás hetére egy nemzetbiztonsági bizottsági ülést a bizottság négy fideszes tagja, csakhogy halaszthatatlan kampányfeladatokra hivatkozva lemondták az ülést kedden, miután Stummer János jelezte nekik: a Direkt36 magyar külügyminisztériumot ért orosz hekkertámadámadásról szóló cikkét követően várják az ülést, és meghívnák arra a kibervédelmi intézet vezetőségét is, hogy számoljanak be a történtekről.

A Szijjártó Péter vezette külügyminisztérium titkaira teljes rálátása lehetett az orosz titkosszolgálatnak, miután sikeresen behatoltak az informatikai rendszerükbe. Az eset hasonlít arra, ami néhány éve Ausztriában történt és amiért az osztrák titkosszolgálatot ki is zárták az európai szolgálatokat tömörítő informális szervezetből, a Berni Klubból.

Szijjártó Péter amikor megkapta az orosz kitüntetését, akkor már rég tudta, hogy Oroszország titkosszolgálatai megtámadták és feltörték az általa vezetett Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) informatikai rendszereit. Már 2021 második felére kiderült, hogy az oroszok teljesen kompromittálták a külügy számítógépes hálózatát és belső levelezését, és feltörték a „korlátozott terjesztésű” és „bizalmas” minősítésű állami és diplomáciai információk továbbítására használt, csak szigorú biztonsági előírások betartásával használható titkosított hálózatot is.

Az EU vezető szervének javaslata szerint nem csak azzal a gyakorlattal kell szakítani, amellyel egyes országok lehetővé teszik a nagyon gazdag külföldieknek az állampolgárság megvásárlását. Azoktól, akik így jutottak hozzá, el kell venni.

Vádat emeltek egy adócsaló bűnszervezet ellen, amelynek tagjai jogosulatlanul vettek igénybe pályázati támogatásokat, a munkát terhelő adókat és járulékokat pedig nem fizették be, így a hazai és az európai uniós költségvetésnek mintegy 8,7 milliárd forint kárt okoztak. A szervezet 67 vádlottját – köztük 14 vádlottat bűnszervezet tagjaként – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, pénzmosással és gazdasági vesztegetéssel, valamint hamis magánokirat felhasználással vádolják. Két pályázattal kapcsolatban OLAF-vizsgálat is folyt, amelynek ajánlását a nyomozás során figyelembe vették.

Egyelőre nem zavartatja magát az Oroszországot érintő szankciók és az üzleti etika által a kormánykedvenc üzletember: a rendszerbe mélyen beágyazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf zsíros vasúti biznisze egy orosz óriáscéggel nem állt le.

Pedig kockázatos lehet a projekt, az orosz partnercég két vezetője is rajta van az USA szankciós shortlistjén

Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre.