K-Monitor Adatbázis

A Földközi-tengeren, Szicília és Észak-Afrika partjai közt fekvő Málta szigetét nemcsak a nyugalomra vágyó turisták kedvelik. Az Európai Unió legkisebb tagállama népszerű az üzleti vállalkozások körében is, köszönhetően rendkívül kedvező adózási feltételeinek és az angol nyelvű, gyors ügyintézésnek. Mint most kiderült, több száz magyar is élt ezekkel a lehetőségekkel.

Nagyjából 2000 német vállalat tart fenn csak papíron létező máltai fiókcégeket, amelyek kizárólag a „kreatív” adózás miatt léteznek. Most Németország komoly vizsgálatot indít a csak postaládával rendelkező, de a máltai cégjegyzékben hivatalosan szereplő kamu vállalatok miatt.

Az MNB-székházzá lett Eiffel Palace eladásán keresett milliárdokat Máltára vitte az ingatlanfejlesztő Kovács Attila, akinek cégei a fővárosi piac meghatározó szereplői lettek.

Ma is több a kérdőjel, mint az egyenes válasz, hogy miért is kell Magyarországnak letelepedési kötvényekkel pénzt szerezni az államadósság finanszírozására. Mint ahogy nehezen érthető az is, miért is szeretett bele Rogán Antal, eddigi Fidesz frakcióvezetője, a gazdasági bizottság leköszönő elnöke, az offshore cégek üzleti világába. Az viszont világos: míg néhány cég nagyon jól jár, az állam veszít az ügyleten. A befektetőknek viszont valószínűleg még ilyen áron is megéri, hogy Magyarországon letelepedési jogot, és ezzel együtt szabad mozgást szerezzenek a schengeni övezetben. Kérdés, hogy szálakat eddig egy kézben tartó Rogán propagandaminiszterré való kinevezésével mi lesz a letelepedési kötvény biznisszel?

Luxemburg bejelentette, hogy eleget tesz az Európai Bizottság azon kérésének, hogy az Európai Unió összes tagállama adjon információkat a vállalatokkal 2010 óta kötött esetleges külön adómegállapodásairól.

Legalább 18 500 milliárd dollárt rejtettek el offshore központokban az Oxfam becslése szerint. A szegénység és igazságtalanság ellen küzdő nemzetközi szervezet szerint ezzel több mint 156 milliárd dollárnyi adóbevétel tűnik el a költségvetésekből.

De nem a trafikok, hanem a kenőpénz körül. Az egész az egészségügyi EU biztos lemondásával kezdődött tavaly októberben.