Magyarországon szinte naponta hangoznak el hasonlók kormányzati és fideszes vezetők részéről, ezek a cikkek azonban nem a magyar Ripostban, hanem Szlovéniában és Észak-Macedóniában jelentek meg. Mindkét országban van egy újság, amit Ripostnak hívnak. Ezek nemcsak nevükben és tartalmukban hasonlítanak egymásra, de egyik alapítójuk is összeköti őket.
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős pénzeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és a segítségükkel hogyan növeli befolyását a magyar kormány. Két hete Szlovéniáról írtunk, most Szerbia következik, s rövidesen sorra kerül Románia.
A Fideszhez közel álló gazdasági körök Szlovéniában, Horvátországban és Észak-Macedóniában építenek a helyi orbánista erőket támogató médiahálózatot. A szövevényes tulajdonosi hátterű újságokat és televíziókat sokszor olyan trükkös módon finanszírozzák, hogy a támogatást hirdetésnek álcázzák – például magyar olívaolajénak.
Magyar kisvállalkozások reklámköltéseivel tartották életben a korrupciós ügyek miatt elítélt, ám a börtön elől Magyarországra menekülő volt észak-macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki és pártja propagandasajtóját. A Balkaninsight nevű lap szerint az észak-macedón miniszterelnök 2017-es bukása után az új kormány leállította a Gruevszki-párti sajtó finanszírozását, aminek következtében a médiumok a csőd szélére kerültek.
Nem pályázat, hanem egyéni kérelem alapján ítélte meg a Miniszterelnökség a pénzt a csekély példányszámú Magyar7 című sajtótermék kiadójának, mely egyébként még a 2018-as pénzügyi beszámolóját sem hajlandó nyilvánosságra hozni. A Pro Media Alapítvány immár harmadik alkalommal kap pénzt Magyarországról: korábban kétszer is hasonló összeg érkezett a számlájukra, tehát összesen már másfél milliárd forint.
A kedvezményezett alapítvány adja ki a Felvidéken a Magyar7 nevű, 2018 óta megjelenő hetilapot, és működteti a ma7.sk nevű honlapot.
A lassan két éve működő hetilap nem remekel a szlovák lappiacon: összesen 1500-1600 példányt úgy tudják eladni belőle hetente, úgy hogy mindössze 1 euróért árulják a lapot.
Szintén a Magyar Hang figyelt fel rá, hogy a Pro Media Alapítvány weboldalán nem találhatók meg az alapítvány pénzügyi beszámolói, amiből át lehetne látni a gazdálkodását. A „Dokumentumok” résznél található PDF-fájlok vagy üresek, vagy a kiadványszerkesztők és grafikusok által használt latin kitöltő szöveg, a lorem ipsum, azaz zagyvaság található bennük.
Az elmúlt években az Orbán-kormány jelentős összegeket költött a szomszédos országokban élő magyarokra. Riportsorozatunkban annak jártunk utána, hogyan hasznosulnak ezek a hatalmas összegek a határon túl, és hogyan növeli befolyását a magyar kormány Szlovéniában, Szerbiában és Romániában.
Amikor az osztrák alkancellár a most előkerült ibizai bulivideóján arról magyaráz az állítólagos orosz milliárdosoknak, hogyan vásárolhatnák fel és állíthatnák a pártja szolgálatába az egyik legnagyobb osztrák bulvárnapot, a Kronen Zeitungot egy itthon jól ismert nevet is bedob. „Heinrich Pecina egy olyan befektető, aki az elmúlt 15 évben minden magyar lapot megvett és előkészített Orbánnak” - adott ötletet Heinz-Christian Strache az oroszoknak.
Az elmúlt két évben látványosan terjeszkedett az OTP Bank a környező országokban. Bankot vett Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában, Albániában, legújabban pedig Moldovában is. Helyi lapértesülések szerint a következő célpont pedig Szlovénia lehet, ahol az állami tulajdonú Abankát szerezné meg a magyar bankcsoport.
A Bloomberg hosszú cikket közölt arról, hogy Magyarország hogyan terjeszti ki a befolyását a környező országokban.
