K-Monitor Adatbázis

Az első Orbán-kormány még a Magyar Fejlesztési Bankot használta gazdasági érdekköreinek erősítésére, jelenleg erre a pénzintézet felvásárlásokat követően több finanszírozási lehetőség is rendelkezésre áll. Ezek közül az egyik új favorit a Külügyminisztérium tulajdonosi felügyelete alá tartozó Eximbank, melynek hitelezési gyakorlata mögött sokszor a külkereskedelem erősítése helyett politikai megfontolások sejthetők. Magyarország az európai Statisztikai Hivatallal szemben alulmaradt, ennek következtében az Eximet (“foglyul ejtett intézményként”) az államháztartáson belülre kell sorolni, ami az államadósság emelkedéséhez fog vezetni. Az EXIM belföldre kihelyezett hiteleinek egyes 124 időszakokban több, mint felét kormányközeli szereplők kaphatták be. Mindez azt követően történt, hogy 2014 nyarán kinevezték az Eximbank vezérigaztóhelyettesének a csekély banki tapasztalattal rendelkező Puskás Andrást, aki korábban Rogán Antal helyettese volt az V. kerületben.

Külkereskedelmi célokkal nehezen magyarázható, hogy Andy Vajna 2015 novemberében 6,72 milliárd forint versenyképességet javító belföldi befektetési hitelt kapott, melyből meg tudta vásárolni a TV2-t, ami az első a kormánypárti média bástyája lett. Később, 2016 áprilisában újabb 1,2 milliárd forint hitelt nyújtott Vajna tévéjének az Eximbank. Ezeket 2016 végén Vajna cége kereskedelmi banki hitelre cserélte. A BudaPart nevű, Orbán Viktorhoz köthető üzletemberhez, Garancsi Istvánhoz kapcsolt, a Kopaszi-gátra tervezett magánberuházás, mely az első budapesti felhőkarcoló építését is magában foglalja, 2016-ban 16,5 milliárd forint hitelt kapott. A kormányzattal jó kapcsolatot ápoló külföldiek is méltán számíthatnak Exim-hitelre. A Párizs Property Kft. beruházása (a Párisi udvar luxusszállóvá alakítása) amellett, hogy 2015-ben a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánították, 6,85 milliárd forint hitelt kapott, "versenyképességet javító belföldi beruházási hitel” címen. Az Orbán Viktorral jó kapcsolatot ápoló Mário David portugál politikus fia, Pedro Vargas David az alapkezelője a 6 milliárd forintra tervezett magyar–portugál bilaterális East West European Venture Capital Fundnak, melybe az Exim is beszállt. Ennél nagyobb, 16 milliárd forintos és már európai uniós forrásokat is kezelő alapot kaptak a GB Partners alapkezelő vezetői, Gubicza Ágoston és Boris Mihály, felügyelőbizottsági tagja Holbok Sándor. Az alapra a korábbi Jeremie forrásból működő Prosperitás megszerzésével tettek szert, az Eximbankos forrás elnyerésében pedig a Rogán Antalhoz kötődő családi szálak lehettek Gubiczáék segítségére. 2017 nyarán a Vagyonkezelőt vezető Szivek Norbert közelébe is jutott 15 milliárd forint Exim-hitel. Rokoni kötelékek mozgathatták azt a 15 milliárdos hitelről szóló Eximbank döntést is, amit a Futura-házra és az Apáczai Csere János utca felőli Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár egykori székházára vett fel az Orbán Viktor veje, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó BDPST Zrt. Később, 2017 őszén az Eximbank hitelt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. hitele váltotta ki. 2017 decemberében a kormányközeli Széles Gábor nyilatkozata és iráni újságok alapján lett egyértelmű, hogy az Eximbank 162 millió dolláros (nagyjából 43 milliárd forintos) legfeljebb 10 éves lejáratú hitele segítségével 1000 Ikarus buszt készül iráni exportra gyártani. A nemzetközi offshore botrányban is felbukkant az Eximbank, mely támogatta annak a konzervgyártó Fit Food Kft.-nek a voltszovjet tagköztársaságokba is irányuló export tevékenységét, mely szerződésben állt az azeri pénzmosoda két fontos offshore vállalata, a nagy-britanniai Polux Management LP és a Hilux Services LP cégekkel. Miközben a bank hitelezése végső soron a költségvetés számára jelent megnövekedett kockázatot, az Exim tevékenysége nagyban hozzájárult a kormányközeli klientúra 2014 utáni gyarapodásához. Az Exim más szempontból is politikaközeli kifizetőhelynek 125 látszik: rendezvényszervezésre rendszeresen a Kuna Tibor érdekeltségébe tartozó, az állami közbeszerzéseken is kivételezett pozíciót elfoglaló Young & Partnerst bízza meg, de a gyanús hátterű Humansoft Kft.-vel is szerződött. (fotó: Index)

Az aktaszöveg alapját a Civitas Intézet által kiadott Fekete Könyv - Korrupció Magyarországon 2010-2018 c. kötetben megjelent esetleírás adja, melynek elkészítésében e sajtóadatbázist használva a K-Monitor Egyesület is közreműködött. 

Spéder Zoltán 2016 nyarán váratlanul megvált cégbirodalmának javától, amit többek között a politikai elit segítségével épített ki 2010 óta. Az elmúlt néhány évben hatalmas lehetőségeket kapott a kormányzati köröktől, amit sokan a Fidesz alapítóihoz fűződő baráti kapcsolatnak tudnak be - Lázár János többször nyíltan barátjának nevezte.

Orbán Viktor már 2016 elején üzent az FHB-nak egyes nem tetsző üzletei miatt, majd nyáron indult teljes lejárató hadjárat a kormánypárti médiában. (Ezzel kapcsolatban Spéder 2018-ban pert nyert a TV2-vel szemben egy hírhedt Tények-riport miatt – a bíróság 4,5 millió forintos sérelemdíjat ítélt meg jó hírnév sérelme, illetve magánélethez és a magántitok védelméhez fűződő jogainak megsértése miatt.) Spéder 2016 augusztus végétől vált meg folyamatosan ingatlan, informatikai és pénzügyi érdekeltségeitől - többek közt az FHB Banktól, lemondott annak vezetéséről, embereit pedig kiszorították a Magyar Posta és takarékszövetkezetek vezetéséből. Papíron ekkorra már csak a sajtója maradt meg, a többek között az Index.hu-t is kiadó CEMP révén, 2018 szeptemberében azonban ezt az érdekeltségét is eladta.

Spéder Zoltán és egykori érdekeltségei ellen többek között hűtlen kezelés és csalás miatt indítottak eljárásokat. Polt Péter legfőbb ügyész nyilatkozatából kiderül, hogy legalább öt szálon tart a nyomozás Spéder érdekeltségei ellen: többek közt az FHB rejtélyes kötvénykibocsátása és a Magyar Posta egyes érdekeltségeinek eladása ügyében is. Polt Péter arról is beszámolt, hogy a fenti ügyeket egyben kezelik, de eljárást folytat a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya is a nem FHB-hez kötődő Spéder érdekeltségeknél. Képviselői kérdésre a Legfőbb Ügyész 2018. júniusában ezt válaszolta a nyomozás állását firtató kérdésre: 

“A különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályán 01000-1550/2016. bűnügyi számon indult nyomozás folyamatban van, annak a határidejét utolsó ízben a Legfőbb Ügyészség 2018 . augusztus 21 . napjáig hosszabbította meg. A folyamatban lévő nyomozás nyilvánosan működő részvénytársaság által bennfentes információ felhasználásával saját részvény megvásárlására kötött tőzsdei ügylet; a cég által saját részvényre, mások tőkebefektetési szándékának a befolyásolása végett bonyolított tőzsdei adásvételi ügylet; továbbá a nyilvánosan működő részvénytársaság által a leányvállalatán keresztül intézett, más gazdasági társaság üzletrész-, illetve részvénytulajdonának a valós piaci értékénél magasabb vételáron történt megszerzését eredményező két adásvételi szerződés vizsgálatára terjed ki. A nyomozás adatai szerint az utóbb említett adásvételi szerződések kapcsán felvetődő vagyoni hátrány az 500.000.000,- forintot mindkét esetben meghaladja. A nyomozó hatóság 2018. március 28 . napját követően okirati bizonyítékok beszerzése végett bocsátott ki megkeresést. Az ügyben érintett gazdasági társaságok tagjainak és vezető tisztségviselőinek a tanúkénti kihallgatására az eddigiekben nem került sor. Az ügyben a nyomozás határidejének a meghosszabbítását további nyomozási cselekmények, így okiratok beszerzésének a szükségessége indokolta.”

(kép forrása)