K-Monitor Adatbázis

A 2010 májusában megnyílt sanghaji világkiállítás magyar pavilonjának megvalósítása kapcsán már a megnyitás előtt kétségek merültek fel: kiterjedt tanácsadói hálózat működött a tervpályázat 2008-as kiírása előtt a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) mellett. A milliós díjakat kapott a Visual Kft., a Gárdos Bt., a Világsztárok Produkciós Kft., a Para Bt., a Flavo Bt., a Co & Co Communication Kft., a Pixel Sisters Bt. arculati tanácsaiért, melyeket később nem használtak fel. Huszty András a MeH alkalmazásában álló magyar főbiztoson túl a miniszterelnökség 3,85 millió forintot fizet ki az Eastinfo Kft.-nek azért, hogy Kínában képviselje a hivatalt. Kormányváltást követően már a világkiállítás ideje alatt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium leállította az üzemeltetés fedezetének folyósítását, amire reagálva a fizetések elmaradására való figyelemfelhívás érdekében a kínai műszaki dolgozók és takarítók elhagyták a magyar pavilont területért.

2010 augusztusában a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) indított vizsgálatot, Papcsák Ferenc elszámoltatási kormánybiztos felügyeletével. A vizsgálat tárgya a 2009 márciusában a kormány által kiírt 2,5 milliárdos lebonyolítási közbeszerzési pályázat, amit a Genexpo 2010 Hungary Kft. nyert el. A Genexpo 2010 Hungary Kft.-t néhány hónappal a közbeszerzés kiírása előtt, 2008 októberében jegyezték be, az anyacégét a hongkongi Genexpo 2010 Limitedet szintén pár hónappal a leánycég megalakítása előtt hozták létre. A KEHI vizsgálatában megállapította, a Genexpo Kft.-vel kötött szerződés kirívóan hátrányos volt az államnak, aminek következtében a Legfőbb Ügyészséghez fordulva büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés gyanújával. A nyomozásban 2014 nyaráig sem volt előrelépés. 2017 nyarán a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), csaknem hét év nyomozás után megszüntették a sanghaji világkiállítás kétes kifizetései miatt indult nyomozást.

Magyar gazdasági, gazdaságpolitikai hetilap. A Kossuth Kiadó gondozásában Gazdasági Figyelő néven jelent meg az első lapszám 1958. március 7-én. A Kádár-korszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) Központi Bizottságának (KB) szócsöve volt. 1990-ben privatizálták a lapot; a kiadó Figyelő Rt.-t a francia Eurexpansion, majd tőle 1992-ben a holland VNU kiadó vette meg. 1999-ben a Figyelő Rt. beolvadt a VNU Budapest Lapkiadó Rt.-be, amit a VNU 2002-ben eladott a finn SanomaWSOY médiacsoportnak, így a VNU Budapest Lapkiadó Rt. neve Sanoma Budapest Zrt. lett. 2001-ben indult el az internetes változata a FigyelőNet, ami később Fn.hu néven működött. A kiadó úgy döntött, szétválasztja a nyomtatott hetilapot és az internetes szerkesztőséget, majd a nyomtatott lapot eladja, de az Fn.hu-t megtartja (2011-től az Fn.hu-t más internetes termékeivel egyesítette, Fn24 néven a Hír24.hu domainnév alá vonta, majd a Hír24.hu-ból 2015-ben 24.hu lett). A Figyelő hetilapot 2011 áprilisában a Sanomától az Interpress Magazint is kiadó Word Communications Kft. vásárolta meg, amely később Mediacity Magyarország Kft.-re változtatta a nevét. 2015. szeptember 28-án a lapot kiadó MediaCity egy kifizetetlen tartozás miatt felszámolási eljárás alá került.


2016. decemberében megvette a lapot az Investender Kft. üzletviteli tanácsadó cég, amely aztán hamarosan továbbadta 240 millió forintért a Fidesz-közeli Schmidt Mária érdekeltségében álló K4A Kft.-nek. Szerkesztőbizottságot állítottak fel, melynek elnöke Lánczi Tamás, tagjai L. Simon László és Tallai Gábor. 2017. február 1-jén Lambert Gábor, a lap addigi főszerkesztője lemondott és távozott a laptól. Lánczi Tamás lett az új főszerkesztő aki elmondta, hogy a munkatársak több mint fele kicserélődött. Főszerkesztősége idején a Figyelő az ellenzékiek, kutatók és civilek listázásával került reflektorfénybe. A tulajdonosváltás után tovább csökkent a lap értékesítése. Lánczi 2019. márciusában távozott posztjáról, ekkora a lap már a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) része lett. A Mediaworks felfüggesztette a Figyelő nyomtatott kiadását 2022 júliusában.