Sebtében hívta össze a polgármester a rendkívüli testületi ülést Velencén. A helyi építési szabályzatot úgy módosították volna, hogy az többek között a jegyző építkezésének is kedvezzen. Megjelentünk kamerával, interjút kértünk, és egy kisebb tanácskozás után levették a közfelháborodást tárgyát képező napirendi pontot az ülés napirendjéről.
A Vál-Völgye Vadásztársaság a jelenleg 825 hektáros Vérti vadaskertet 95 hektárral bővítené, és létrehozná mellette a 291 hektáros Ginza vadaskertet. A terjeszkedés állami és magántulajdonú földeket egyaránt érint, és Mészáros Lőrincék már az összesre megkapták a területhasználati engedélyt. A Ginzában főként muflonra és vaddisznóra lőhetnek majd a vendégek, a kibővített Vértiben dám- és gímszarvasra is. Az optimális vadlétszám elérésére 5 éves tervet készítettek, a vaddisznókat a szomszédos szabad területekről akarják befogni. A környezetvédelmi engedély folyamatban van, az illetékes hatóság közmeghallgatásokat rendelt el az ügyben.
L. Simon László volt kulturális államtitkár borászati cége megkapta a Velence kifejezés névhasználati jogát. A gyanúsan gyorsan összehívott testületi ülésen érdekes párbeszéd zajlott le a vonatkozó napirendi pontban.
Brutális közpénzégetésnek tűnik a dolog, de a cég meg tudja magyarázni a bizonyítványát. Per lesz!
A NAV munkatársai olyan őrzésvédelemmel foglalkozó bűnözői csoportra csaptak le, amely sem adót, sem járulékot nem fizetett, és ezzel több, mint 212 millió forint kárt okozott az államnak.
Pörög a felcsúti polgármester sportbiznisze.
Az iratbetekintés nem olcsó mulatság a NER-ben.
Abát a rendszerváltozás óta Kossa Lajos vezeti. A Fejér megyei kisváros durván húsz kilométerre fekszik Székesfehérvártól és a római kori szabadtéri múzeumáról ismert Táctól. A polgármesterhez a mellényúlásai és a lenyúlásai ellenére ragaszkodnak a helyiek.
Még 2013-ban kezdődött a dolog, és persze ezt is az álnok Brüsszel finanszírozta, konkrétan a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) révén. A projekt nagyjából akkor indult, mikor Széles Gábor bejelentette, “kirepült a madárka”, azaz működik az energiacella. Hasonló sikernek ígérkezett az „állandó mágnesek közt ébredő erőket” hasznosító energiatermelő eszköz, érthető, hogy a megépítéséhez félmilliárd forintos támogatással adták meg a kezdőlökést – a kiírás szerint piacorientált kutatás-fejlesztésre lehetett pályázni. Bár a pályázat simán átment a magyar irányítóhatóságon, valami időközben mégis félremehetett: a prototípus a támogatott szerint elkészült ugyan, de egyelőre nem látta senki, és semmilyen nyilvános adat nincs róla; a minisztérium viszont kétségbeesetten titkolózik, végül a projekt is eltűnt a kormány pályázati portáljáról.
A Keresztapa című film hangulatát idézi az a szövevényes és belterjes világ, amely Bicske környékén épült ki, iskolapéldájaként annak, miként tud egy családi/gazdasági/politikai érdekközösség befolyás alá vonni egy egész kistérséget. Érdemes szemügyre venni, hogy e zárt kör tagjai milyen megoldásokkal jutnak elképzelhetetlen mennyiségű termőföldhöz, kül- és belterületi telkekhez, ipari területekhez, egyéb ingatlanokhoz, és hogyan sikerül valahogy mindig olyan fejlesztésbe fogniuk, amelyre éppen jár uniós vagy hazai támogatás.
