K-Monitor Adatbázis

Méretes bukóra állnak a magyar beszerzési szövetségek (CBA, Coop, Reál) élelmiszerboltjai a sokkal hatékonyabb, külföldi tulajdonú vetélytársaikkal, elsősorban a diszkontokkal szemben. A magyar kézben lévő élelmiszerboltok jelentős része eddig is legfeljebb csak vegetált, a mostani helyzetben viszont egyre többen csúsznak át a veszteséges működésbe.

2011 környékén két magyar vállalkozó többször is járt üzleti úton Afrika egyik legszegényebb országában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Az ország ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga nevű tartománya óriási üzleti lehetőségeket rejtett számukra. Komoly előnyt jelentett, hogy egyikük rokoni kapcsolatban állt a Franciaország méretű tartomány kiskirályával, társa pedig budapesti ingatlanbefektetéseinek köszönhetően finanszírozni tudta az első üzleteket.

Hat éve üzemelteti a becsődölt magánvállalkozó helyett a hévízi önkormányzat cége a sármelléki repteret. Az utasforgalom folyamatosan csökken, miközben az állami támogatás csak nő. Minden egyes vendég 25 ezer forintjába került az adófizetőknek, ennek ellenére 6,6 milliárdért tovább fejlesztenék a repteret.

Négyszintes, közel 15 méter mély mélygarázs épül a Liget projekt keretében a fővárosi Városliget alá. Azt eddig is lehetett tudni, hogy a föld alatt alakítanának ki parkolókat, a pontos paraméterek azonban csak most kerültek nyilvánosságra, miután a beruházásra kiírt közbeszerzésen eredményt hirdettek. A munkát a kormányközeli West Hungária Bau Kft.(WHB) kapta, amely 6 milliárdért vállalta a létesítmény kialakítását.

Múlt csütörtökön egyszer csak eltűnt az Orbán-kormány új miniszterének neve egy rózsadombi lakópark kaputelefonjáról. Kora délután a Bártfai-Mager felirat még szerepelt a listán, négy órával később azonban már nem volt ott. Bártfai-Magert valaki egyszerűen levágta. Mindez pont aznap történt, amikor cikket közöltünk egy több száz cégből álló hálózatról, melynek egyik központja Bártfai-Mager Andrea lakásán működött. A leendő miniszter ingatlanjába, amely az elején említett kapucsengős lakóparktól másfél kilométerre fekszik, mintegy hatvan vállalkozás volt bejegyezve. Szinte az összes Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött.

Mészáros Lőrinc – családjával együtt – valószínűleg Magyarország leggazdagabb emberévé vált, derült ki egy pénteki közzétételből. Számításaink szerint a leköszönő felcsúti polgármesternek (illetve kisebb részben gyerekeinek és feleségének) csak részvényben legalább akkora, de inkább nagyobb vagyona van, mint amennyire az ilyen listákat évek óta vezető Csányi Sándor teljes vagyonát becsülték tavaly. Ez azt is jelenti, hogy az OTP-vezér mellett még egy dollármilliárdosa lett Magyarországnak.

Magyarország egyik leggazdagabb részén, a budapesti Rózsadomb egyik csendes utcájában áll egy felújított sorházi lakás. A 165 négyzetméteres ingatlan gondozott udvara végén már egy kisebb erdő kezdődik. Ez a lakás Bártfai-Mager Andrea tulajdonában van, akiről a múlt héten derült ki, hogy az új kormány nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli minisztere lesz.

Milliárdos összeget követel egy plakátcégtől a fővárosi önkormányzat. Vagyis csak elvileg követel, mert az ügyben ugyan már négy éve döntöttek, a főváros azonban azóta sem tett semmit a pénz behajtása érdekében. Pedig már 2013-ban is tudták, hogy az öt évnél régebbi tartozást az elévülés miatt nem lehet beszedni. A késlekedés miatt minden hónapban milliókat veszít a főváros.

Újabb hatalmas közbeszerzést nyert el a Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. A tiszakécskei vállalat építheti az M44 gyorsforgalmi út Lakitelek és Tiszakürt közötti szakaszát illetve a kapcsolódó építményeket, köztük egy új, 556 méter hosszú hidat is a Tisza felett.

Sok vita volt az utóbbi években a Magyar Nemzeti Bank 260 milliárd forintból létrehozott alapítványai körül, főleg azok után, hogy egy két évvel ezelőtti törvényjavaslat írója papírra vetette az “elveszti közpénz jellegét” fordulatot (egészen pontosan azt, hogy “az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét”), hogy el lehessen titkolni az alapítványok kiadásait. A hosszú történetben végül kiderült, hogy a magyar jogrendszer szerint igenis közpénz az MNB alapítványok pénze, de a magyar állam a mai napig nem tett le arról, hogy bebizonyítsa: az állam elvesztette ezt a pénzt, lemondott róla, most már semmi köze hozzá.