K-Monitor Adatbázis

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a Legfőbb Ügyészség, mert a törvény nem szabályozza egyértelműen, hogy elfogadható-e utólag az előre nem kért hálapénz.

A jogszabály módosítását kezdeményezik a minisztériumnál. Az érvényben lévő jogszabályok szerint előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag adott, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség, amely a Magyar Rezidens Szövetség kezdeményezésére vizsgálta meg ezt a kérdést.

A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a jelenleg hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és annak hiányára utaló sorok is vannak. Az ügyészség figyelmét a rezidensszövetség hívta fel a problémára.

Évtizedek óta nem sikerült értékelhető eredményre jutni az egészségügyi ellátásban egyébként ugyancsak évtizedek óta jelen lévő – és logikusan meg sem kerülhető – magánfinanszírozás "rendszerbe állításával". Mostanra azonban egyértelmű lett, hogy a hivatalosan továbbra is egybiztosítós modellben a magánpénzek nélkülözhetetlenek, sőt belépésükkel meg lehetne fékezni a csúszópénzek jelenleg teljességgel ellenőrizhetetlen áramlását is, amivel ugyancsak évtizedek óta nem tud mit kezdeni az állami ellátási rendszer.

Az ügyészség sem boldogul könnyen azzal a jogi helyzettel, amit a Büntető Törvénykönyv (Btk.) tavaly nyári módosítása idézett elő hálapénz ügyben.

Nincsenek évtizedek a változtatásra, a hálapénzrendszer rombolja a szolidaritást, minden relációban rombolja az emberi kapcsolatokat – summázható a Magyar Rezidens Szövetség elnökének véleménye.

Az új Btk. felveti annak a kérdését, hogy vesztegetés-e a paraszolvencia. A legfőbb ügyész állásfoglalása rendezheti a kérdést.

Valós probléma, amiről a Magyar Rezidens Szövetség állásfoglalást kért - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a legfőbb ügyész. A fiatal orvosok abban kérték Polt Péter véleményét, hogy az utólag elfogadott hálapénz vesztegetésnek minősül-e.