Az eddig vizsgált esetek 20 százalékában tett feljelentést egészségügyi dolgozókkal szemben a Nemzeti Védelmi Szolgálat márciusi indulása óta. Jó néhány vizsgálat még folyamatban van. A legmagasabb beosztású, feljelentésben érintett egészségügyi alkalmazott egy kórház osztályvezető főorvosa volt. A leggyakoribb bűncselekmények, amiket az egészségügyi alkalmazottak elkövetnek a hálapénz elfogadása, a közfeladati helyzettel való visszaélés, és a védettségi igazolással kapcsolatos visszaélés. Az InfoRádió Váradi Piroska rendőr ezredest, a Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztály vezetőjét kérdezte.
Az orvosok kétharmadának helyzete javult az egészségügyben elfogadott béremeléstől, a megkérdezettek 9 százalékának viszont romlott az anyagi helyzete a hálapénz hiánya és a másodállások tiltása miatt, ez derült ki a Magyar Orvosi Kamara kutatásából, amiben 279 szakorvost kérdeztek meg.
Ha nem sikerül rendezni az orvosok ügyeleti díjait, a koronavírus-járvány után amúgy is rossz mentális és érzelmi állapotban lévő orvosok kiszámíthatatlanul reagálhatnak, pályaelhagyás, szétesés következhet – mondta a Telexnek Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki a múlt héten tárgyalást kezdeményezett Kásler Miklóssal.
Kincses szerint a felhalmozódott várólistákat csak úgy lehet leküzdeni, ha ahhoz pénzt is ad a kormány, a hálapénz kiesése után legális módon kell többletmunkára ösztönözni a dolgozókat.
A hálapénzt ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat nem hallgathatja le az orvosokat, legfeljebb testkamerát használhat.
A Covid idején mindenhol menet közben kellett kitapasztalni a megfelelő terápiát, Kincses szerint ezért alaposan elemezni kell, hogy más országokkal összehasonlítva miért haltak meg nálunk ilyen sokan.
Korrupt sportorvost jelentett fel a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), az orvos a gyanú szerint olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált – közölte a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) az MTI-vel. Az NVSZ azt írta, hogy egy vidéken rendelő sportorvos rövid idő alatt feltűnően sok vizsgálatot végzett, ezért felmerült a lehetősége, hogy tényleges vizsgálat, vagy a sportolók személyes jelenléte nélkül állíthatott ki versenyengedélyeket.
Az orvosok és a nővérek mellett a kórházak vezetőit is alávetheti úgynevezett megbízhatósági vizsgálatnak a Nemzeti Védelmi Szolgálat hálapénz-ellenes csoportja, hiszen akár őket is megpróbálhatják megvesztegetni. Váradi Piroska ezredes, a Korrupciómegelőzési Főosztály vezetője elmondta: az NVSZ tavaly két, idén pedig egy esetben tett feljelentést egészségügyi dolgozóval szemben.
A magyarok 69 százaléka súlyos problémának tartja a kormányzati korrupciót, és
több mint a felük elégedetlen azzal, ahogyan a magyar kormány fellép a jelenség ellen, a válaszadók 48 százaléka pedig fél attól, hogy milyen következményekkel kellene szembenéznie, ha jelentene egy korrupciós esetet – egyebek mellett ez derült ki a Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer felméréséből.
A 2020-as kutatásban az EU 27 tagállamában összesen több mint 40 ezer ember korrupcióval kapcsolatos vélekedését és tapasztalatait mérték fel. A Kantar közvéleménykutató cég végezte a felmérést, Magyarországon 901 embert kérdeztek meg, reprezentatív mintával dolgoztak, a lekérdezés ideje 2020. október-november volt. A felmérést az Európai Unió támogatta.
A magyar válaszadók 69 százaléka szerint elég nagy vagy nagyon nagy probléma az állami korrupció Magyarországon. Az uniós átlag 62 százalék, mi a középmezőnyben vagyunk. A déli és keleti tagállamokban magasabb, az északi és nyugati országokban viszont sokkal alacsonyabb azoknak az aránya, akik nagy gondnak tartják az állami korrupciót.
Intő jel, hogy egy alapvetően jó és régen követelt egészségügyi reformlépés, a hálapénz betiltása szabályos pánikreakciót váltott ki szülés előtt álló vagy gyereket tervező nők sokaságánál. Az ok: egy csapásra megszűnt a fogadott orvosnál szülés lehetősége is, egyúttal kiderült, mennyire nincs egységes szülészeti ellátás Magyarországon. Mit adott az anyukáknak a bukóban levő, sok sebből vérző régi rendszer? Miért lehet jó megoldás a praxisközösség? Miért követ el hibát a kormány, ha csak annyit tesz, hogy kifehérítve visszacsepegteti a fogadott orvosos lehetőséget? Szakértői háttérbeszélgetések segítségével rakjuk össze a teljes hátteret.
Lábadozó nagybeteget, feszengő barátot, aggódó hozzátartozót alakító, és az ellátást borítékkal köszönő fedett nyomozók a kórházakban: ez a kép márciustól valósággá válhat. A bűncselekménnyé minősített hálapénz elleni hatékony fellépés másként nehezen képzelhető el. A Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) a megbízhatósági vizsgálat elrettentő erejében bízik. Nem kis fába vágják a fejszéjüket a védelmi tisztek, a hálapénz megcsontosodott népszokás. Egy gyengélkedő egészségügyben, korlátosan hozzáférhető minőségi ellátás mellett nem véletlenül hívják a félelem bérének. Csak most már az orvosok is félhetnek.
„Új egység”, „orvosokra vadásznak”, „csapdát állítanak” – csak három a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) újonnan felállított egészségügyi szolgáltatók védelmi főosztályával kapcsolatos, eltúlzott felvetésekből. Váradi Piroska rendőrezredest, a már évek óta működő korrupciómegelőzési főosztály vezetőjét kérdeztük, aki hangsúlyozta: az új főosztály nem azért dolgozik, hogy csőbe húzza a védett szervek állományát, így az egészségügyi dolgozókat sem.
Bár az eddigi rendszer tarthatatlan volt, a hálapénzt felszámoló törvénymódosítás egyelőre némi káoszt hozott az állami kórházak szülészeteire. A kismamák hetekkel a szülés előtt sem tudják, hogy fogadott orvosuk, vagy az intézményben éppen ügyeletben lévő, számukra vadidegen orvos kíséri-e majd a szülésüket. A nagyobb szigor a nagyvonalú béremelésekkel karöltve az egész egészségügyi szektor számára előremutató lépés, ám akadnak olyan részterületek, ahol az új szabályozás új kérdéseket vet fel a gyakorlatban.
