K-Monitor Adatbázis

A halmajugraiaknak nemigen maradt beleszólása a gyárépítésbe, és valószínűleg adófizetői pénzzel is megtolja a kormány a beruházást.

Majdnem ezermilliárdos adósságot görget maga előtt az állami segítséggel naggyá tett 4iG. Mindezt úgy kellene törleszteni, hogy további milliárdokat költ fejlesztésre, miközben a cég nem igazán termel nyereséget. A 4iG javarészt az államnak tartozik, és az utóbbi években jelentős mennyiségű, kritikusnak számító infrastruktúra került a birtokába; három fontos piacon lesz meghatározó. Ez jelentős kockázatokat jelenthet. Ha bajba kerül a cég, több fontos területet is magával ránthat. Közben több oldalról is Rogán Antal emberei jelentek meg a 4iG környékén.

Mindenre rákérdeztek, de valójában semmire sem kérdeztek rá a kormányzati médiaistállóba tartozó Index vezető szerkesztői, amikor meginterjúvolták a NER utóbbi éveinek egyik legsikeresebb üzleti háttéremberét, Szíjj Lászlót. A Mészáros Lőrinccel igen szoros kapcsolatokat ápoló, gazdaságilag vele együtt felemelkedő, a rendszer elitjét luxusjachtján nyaraltató építési vállalkozó interjújának az adja a különlegességét, hogy szinte sosem ad ilyet, még a kormánymédiának sem.

Az idei, már amúgy is igencsak ingatag lábakon álló költségvetés helyzetét pecsételheti meg végleg, hogy a kormány mindenáron megvásárolná a Budapest Airport Zrt. többségi tulajdonrészét.

Interjú a K-Monitor korrupciókutató vezetőjével, az Obama-ösztöndíjas Léderer Sándorral.

Végigcsinálta volna a polgármesterséget, de egyedül nem bírta a nyomást, a Fidesz magára hagyta, azért mondott le a 2019-es győzelme után. Arra nem emlékszik, hányszor fizetett prostituáltaknak, az pedig meggyőződése, hogy az ellenzéknek és a DK-nak volt érdekében az ő lejáratása. Abba viszont megrendítő még belegondolnia is, hogy a Fidesznek ehhez bármi köze lehetett. Ezekről beszélt Borkai Zsolt a Partizánnak adott hosszú interjújában, ami több mint öt órás, és amit a Partizán azért publikált vágatlanul, mert szerintük azt Borkai le akarta tiltatni.

Magyarok tízezrei sorakoznak hosszú várólistákon az egészségügyi rendszer elmaradásai miatt. Az Orbán Viktor vezette magyar kormány a COVID-19 járvány idején több százmillió eurót költött orvosi eszközökre, amelyeket végül nem használtak fel, ám a közpénzek kétes üzletemberek zsebében landoltak. Szlovákiában parlamenti képviselőket vádoltak azzal, hogy kenőpénzeket kaptak egészségügyi reformok miatt, és a koronavírus beszerzési cár családja több százezer euróhoz jutott, mivel úgy manipulálta a közbeszerzési pályázatokat, hogy azok bizonyos cégek javát szolgálják. Romániai oknyomozó riporterek több idősek otthonában lepleztek le az idősekkel szembeni nem megfelelő bánásmódot, és azt, hogy a romániai kórházak közel fele tűzveszélyes a régi elektromos vezetékek miatt. Bulgáriában pedig az egészségbiztosítási pénzeket egy hamis kórházi kezelés segítségével nyúlták le.

Bár tulajdonosa amerikai és uniós szankciók alatt áll, a NewsFront, az orosz hírszerzéshez kapcsolódó Kreml-propagandaközpont továbbra is eléri az európai közönséget. A VSquare több oknyomozó szerkesztőséggel együttműködésben derítette fel, kik állnak a magyar nyelven is elérhető oldal mögött.

A magyar független sajtó derítette ki, hogy az Orbán-rezsim titokban megvásárolta a Pegasus kémprogramot, amelyet az autokrata kormányok jellemzően újságírók, aktivisták és politikai ellenfeleik ellen vetnek be. A kémprogramot a lengyel kormány is használta, ügyvédek és ügyészek megfigyelésére. Az izraeli NSO Group által gyártott szoftver egy különleges vizsgálóbizottság figyelmét is felkeltette. A vállalat minden évben Prágában szervez konferenciát, a cseh tisztviselők mégis tagadják a technológia használatát. Románia és Szlovákia is az elhallgatás technikáját választja, egyik ország sem hajlandó nyilatkozni arról, hogy használnak-e kémszoftvereket. Bulgáriában egy kémprogramokat gyártó cég működik, miközben a főügyész azt állítja, hogy ő is a megfigyeltek között volt.

Alig száradt meg a tinta a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. több ezer ingatlanának ingyenes átadását biztosító szerződésen, máris emelte a lakások bérleti díját az MR Közösségi Lakásalap 5,1 százalékkal. Majd idén márciusban újabb 14,5 százalékkal. Azért ennyivel, mert a „törvények és az általános szerződési feltételek az inflációval megegyező díjemelésre adtak lehetőséget az első két évben” – hívta fel erre még az átvételkor a figyelmet Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke. (A két év idén lejár.) Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke akkor ezt azzal toldotta meg, hogy tudatosítani kell a bérlők számára, hogy pontosan mennyi is az ingatlan valós fenntartási költsége és abból milyen jogcím okán kapnak kedvezményeket, lévén az „ingyennek nincs értéke”. (Az MR Közösségi Lakásalap ennek a két szervezetnek a közös teremtménye.) Majd mindketten azt bizonygatták, hogy a lakásalap „fő célja a lakhatás biztosítása”, illetve „nem lakásban gondolkodnak, hanem élethelyzetben”.