K-Monitor Adatbázis

Magyarország közepes osztályzatot kapott, és Malajzia, valamint Trinidad és Tobago társaságában a 33. helyet foglalja el a Transparency International 102 országot tartalmazó úgynevezett korrupció-érzékelő listáján.A jelentés Közép- és Kelet-Európával, valamint a balti államokkal foglalkozó része azt állapította meg, hogy ezekben az országokban "a korrupció jelenlegi szintje nem jelent életbevágó veszélyt a demokrácia, a közigazgatás és a piacgazdaság működésére".

Elkészült a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata az Országimázs Központról. E szerint az imázsközpont az állami pénzeket sorozatosan törvénysértően költötte el. A vizsgálat szerint az OK sokszor elnagyolt tervek, esetenként spontán döntések alapján, nagyvonalúan, az állami költségvetés számára hátrányosan használta fel a pénzeket.

A nyugati sajtót az 1990-es évek végétől elárasztották az "orosz maffia" bűntetteiről, illetve az orosz bürokrácia felső vezetésének korrupciós ügyeiről szóló cikkek. Nem mintha a nyugati kommentárok túloznának. Feltűnő azonban, hogy a nyugati sajtó az oroszországi korrupciót csak a rubel összeomlása és az 1998-as gazdasági krízis kezdete után fedezte fel.

Pénzügyi visszásságok kísérik a kelet-közép-európai befektetéseket. A Világbank vizsgálata szerint a multinacionális cégek jelentős része igyekszik vesztegetéssel, kenőpénzzel vagy a tisztviselők megvásárlásával kedvező elbírálást elérni cége számára.

A Transparency International (TI) globális korrupciós jelentése szerint Magyarország a 91 országra kiterjedő listán a 31. helyen áll, mely az EU-s csatlakozásra váró országok közül a második helyet jelenti. Az ország legfőbb hiányossága a szervezet szerint a közbeszerzési pályázatok átláthatatlansága.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség felmérése szerint 2 ezer hazai cég 11 490 munkavállalója közül 1404 fő nem rendelkezett szabályos munkaszerződéssel.

A közélet tisztaságáról is tárgyalt Mádl Ferenc és Demszky Gábor.

A korrupció elleni küzdelemben nem érhet célt a büntetési tételek jelentős emelése - vélik a kriminológusok. A fejlett Európa államai közt már ma is a magyar a legszigorúbb büntető törvénykönyv. A jogszabályok tervezett módosítása alkotmányossági aggályokat is felvet, ezért azt várhatóan átdolgozásra visszavonják.

A közvélemény szerint az állami alkalmazottak közül a kórházi orvosok tesznek el leggyakrabban csúszópénzt, őket a közlekedési rendőrök, a pénzügyőrök és a minisztériumi tisztviselők követik. Ez derül ki egy, az ENSZ felkérésére 2000-ben készített kutatás eredményéből. A törvényjavaslatok parlamenti módosításai a korrupció melegágya.

A megvesztegetett tisztviselő kapjon szigorúbb büntetést, mint egy gyilkos. Ez a szándék derül ki azon jogszabálytervezetekből, amelyeket nemrégiben tárcaközi egyeztetésre bocsátottak a törvény-előkészítők. A kormány egy újabb korrupcióellenes testület felállítását szorgalmazza, s a nemzeti alaptantervbe is be kívánják építeni a vesztegetés elleni programok oktatását.