K-Monitor Adatbázis

Egyre nagyobb indulatokat vált ki a balatoni partvonal hozzáférhetősége, különösen azokon a forró nyári hétvégéken, amikor az ország nem elhanyagolható része összegyűlik a Balaton 270 kilométer hosszú partján. Vagyis azon a részen, ami nem nádas, nem lehatárolt magánpartszakasz és nem is magánklub vagy kikötő. Érthető módon minden változás, ami csökkenti a hozzáférhető területet, komoly ellenkezést vált ki.

A Heves Megyei Főügyészség - a vállalkozása által fizetendő adót jogellenesen csökkentő elsőrendű vádlott mellett - vádat emelt további tíz olyan vállalkozó ellen is, akik anyagi haszon fejében közreműködtek egy 150 millió forintot meghaladó összegű áfacsalásban - adta hírül a főügyészség.

Mint emlékezetes, a legfelsőbb magyar bíróság helybenhagyta a jogerős bírósági döntést, közpénznek minősítette a taót, és nyilvánosnak a hozzá kapcsolódó adatokat. A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet által az Emmitől kiperelt „támogatói igazolások” azért fontosak, mert ezeken egyszerre szerepel a támogatott csapat, illetve a társasági adóját számára felajánló vállalkozás neve, valamint a felajánlott adó összege.

1,3 milliárd forintot ad a kormány a hatvani sportcentrum megvalósítására egy márciusi kormányhatározat szerint. A beruházással nem csak a város, de a körzet újraválasztott országgyűlési képviselője, Szabó Zsolt fejlesztési államtitkár környezete is jól járhat. Egy olyan vállalkozó érdekeltsége szinte a teljes szomszédság, akit a politikus rokonának mondanak helyben és országszerte is. Szabó maga is földbirtokos a környéken – ezt az Átlátszó már korábban bemutatta.

Körlevélben szólította fel dolgozóit a kormánypártok támogatására az Egri Vagyonkezelő Zrt. (EVAT), írja a birtokába jutott belső levél alapján a helyi Egri Ügyek portál. Az önkormányzati cég vezetői nevében Turcsányi Dániel alpolgármester és Kis-Tóth Roland vezérigazgató mit sem sejtető felütéssel először a szavazás fontosságára figyelmeztet, azután váratlan fordulatot vesz:

Az Átlátszó adatigénylését Szekszárd az OLAF-ra hivatkozva megtagadta, Jászberény, Szolnok és Zalaegerszeg pedig azt válaszolta, hogy megkérdezik Polt Pétertől, hogy kiadhatják-e az EU csalás elleni hivatalától kapott levelet a települések közvilágítási projektjeinek vizsgálatáról. Kilenc település semmit nem válaszolt az adatigénylésünkre.

Választási csalás gyanújával feljelentést tett a Heves megyei 3. számú választókerület választási bizottsága. A rendőrség a napokban tanúkat hallgatott ki – köztük a hatvani jegyzőt, aki a választási bizottság tagja is – és több vitatott választói ívet is lefoglalt, amelyeken a gyanú szerint a támogató aláírások hamisítványok, az adatokat a választók tudta nélkül használták fel.

Komoly következményei lehetnek annak a múlt heti jogerős cégbírósági döntésnek, amely a törvényes működés helyreállítására történő felszólítás mellett több százezer forintos bírsággal sújtotta a karácsondi víziközmű-társulatot. Nagy az esélye, hogy a döntés nyomán országszerte perek és hatósági eljárások tucatjai indulnak azon víziközmű-társulatok ellen, amelyek évek óta nem számoltak el az úgynevezett csatornapénzekkel. Több tízezer ember ügye és több milliárd forint sorsa a tét.

Az Átlátszó adatigénylésére Gyál és Siklós is kiadta az OLAF-tól tavaly októberben kapott levelet, Alsópáhok és Hatvan viszont nem – ez utóbbiak megkérdezik az Európai Csalás Elleni Hivataltól, hogy kiadhatják-e a dokumentumot. Az uniós támogatások szabályos felhasználása felett őrködő ügynökség Gyálon és Siklóson a más településekről már ismerős szabálytalanságokról tájékoztatta az önkormányzatokat az Elios Zrt. által elvégzett közvilágítás-korszerűsítési projektjek vizsgálata után.