K-Monitor Adatbázis

Az Egri Korona Borház Kft. ügyvezetője ellen, akit a sajtóban Fidesz-közeli vállalkozóként emlegetnek, költségvetési csalás, illetve hamis magánokirat felhasználása gyanújával nyomoz az adóhatóság. A cég tavaly 372 millió forintos támogatást kapott munkásszállások kialakítására.

Bár az Európai Bizottság is vizsgálja a CATL debreceni akkugyárának hatását a vízbázisra, a magyar kormány keresztülviszi akaratát a következmények alapos felmérése nélkül.

Megszüntette a rendőrség a 34 milliárdos érdi csatorna-projekt ügyében sikkasztás és hűtlen kezelés gyanúja miatt indított nyomozást. Már másodszor söpri le az asztalról a legalább 25 civil által tett feljelentéseket a nyomozóhatóság. A civilek azt a pénzt szeretnék visszaszerezni, amit arra a csatornázásra fizettek be, amit végül állami és uniós támogatásból valósítottak meg. A lakosok ismét panaszt nyújtottak be, a büntetőeljárás sorsáról az ügyészség dönt.

2019-ben mondta ki először szakvélemény, hogy életveszélyes az egri Garzonház korlátrendszere. 2022-ben a városi vagyonkezelő cég egy előtetőt építtetett az épület elé, miután a hatóság azonnali beavatkozásra kötelezte az önkormányzatot. A helyi DK és MSZP szerint a munkát egy NER-közeli cég végezte, korrupciógyanús módon, a városvezetés pedig elhallgatta az ügyet. Az önkormányzat azt ígéri, októberben elindulhat a korlátrendszer felújítása. A vagyonkezelő cég pedig a munka elhúzódása miatt büntető feljelentést tervez tenni.

Újabb helyszínen gyűjtheti a vérplazmát az a cégcsoport, amely Tiborcz István közeléből két lépésben került az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalatokhoz.

Visszavonta a Club Aliga júniusban megnyitott új kikötőjének vízjogi engedélyét a katasztrófavédelmi hatóság, mert rájött, hogy több ponton is törvénysértő volt az eljárása. A NER-közeli tulajdonos az állami tulajdonú, szárazföldként nyilvántartott mólót és parti sétányt eltüntette a víz alá, és készített egy felépítményt, amely már az ő tulajdona, a várható törvényi változások alapján pedig az alatta lévő föld is az övé lehet.

Balatonvilágos polgármestere letagadta a kormányhivatal kérdésére a vízi élménypark bérleti szerződésének visszavonását, miközben a képviselő-testület megszavazta. A kormányhivatal azonban nem a polgármesternek hitt, hanem egy helyinek és a szavazásról beszámoló sajtónak, ezért az élménypark nem kapott működési engedélyt.

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

A balatonvilágosi képviselő-testület visszavonta a vízi élménypályára még februárban megszavazott hozzájárulási határozatait, köztük a parton a strand egy részére kiadott területhasználati engedélyt. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzati strandon létesített bejáró nélkül a létesítmény nem kaphatja meg a szükséges jóváhagyásokat. Az Aligai Fürdőegyesület alelnöke szerint a tóban az eredeti állapotot kell visszaállítani. Nincs fellebbezési lehetőség a képviselő-testületi döntés ellen.

Az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrség korábbi döntését. A júniusi, nagy esőzések következtében a település egyik utcáját többször is sártenger öntötte el. Az utca feletti bányából mosta le a víz a sarat, ami 21 család házát öntötte el. Négy házba azóta sem tudtak visszaköltözni. Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője tett feljelentést az eset miatt, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.