Amikor az állam befektetésre kihelyez előbb 150 milliárd forintot, majd újabb 50 milliárd forintot, alapvető elvárásnak tűnik, hogy legalább azt elárulja, hogy kire bízott ennyi pénzt. Magyarországon ez nem így zajlik. Az MFB a többfordulós Krízis Tőkeprogram győzteseit nem árulja el, így mindenkiben csak erősíti a találgatást, miért kell szégyellni a végeredményt. Magyarországon létezik egy forma, a magántőkealap, amely intézményesítette a gazdaságban a rejtőzködést, az anonimitást. A befektetőnek innentől törvény adta joga, hogy elbújhat a struktúra mögött, és így birtokoljon ingatlanokat, cégeket, akár kiemelten fontos vállalatokat, bankokat, energetikai szolgáltatókat.
Már ez sincs jól, de az még kevésbé, ha az állam is előszeretettel töltögeti fel ezeket. Ami azonban végképp érthetetlen, hogy a következő történetben még az elemi tájékoztatást sem adja meg erről a nyilvánosságnak.
Kínai hitelből kínai vállalatok építhetnek kínai egyetemet Budapesten. A Fudan-projektnél látványosabban aligha jelezhetné Orbán Viktor, hogy a rizikóssá váló moszkvai kapcsolatokon némileg lazítva Peking előtt nyitja meg az országot.
A jövő évtől az MR Közösségi Lakásalap Nonprofit Kft. lesz a lakások kezelője és bérbeadója. El is adhatja őket.
Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 novemberében két részletben összesen 2,5 milliárd forint kedvezményes kamatozású kölcsönt kapott a koronavírus okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. A hitelt a magyar állam tulajdonában lévő Eximbank folyósítja, de az Európai Unió (EU) finanszírozza – ennek köszönhető, hogy egyáltalán kiderült. Az EU-s nyilvántartásban az is szerepel, hogy a Viresol a Pénzügyminisztériumtól is kapott pénzt: 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást adott a tárca a cégnek.
A koronavírus okozta gazdasági károk enyhítésére az Európai Bizottság (EB) 2020 tavaszán rugalmas szabályokat vezetett be, hogy az uniós tagállamok EU-s pénzből könnyen tudják támogatni a nehéz helyzetbe került cégeket. Magyarországnak 350 milliárd forintos keretet hagyott jóvá az EB, amelyből kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő kamattámogatásokat adott a kormány az Eximbankon keresztül. A legnagyobb összegű, 25 milliárd forintos kölcsönt a kínai tulajdonú Borsodchem kapta, de megtalálható a listán Mészáros Lőrinc keményítőgyára, a cseh miniszterelnök étolajos cége és az állami építkezések egyik sztárja, a West Hungária Bau Kft. is.
„Aki korán kel, fantasztikus banki lehetőségeket nyer" – jelentette be Matolcsy György jegybankelnök tavaly április elején a rá jellemző magabiztossággal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedvezményes hitelprogramját. Az MNB célja a programmal az volt, hogy a piacinál kedvezőbb hitelekkel segítse a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásokat.
Jászai Gellért szerint a 4IG a holdingosodás irányába indul el, és három pillére lesz: IT, távközlés és távközlési infrastruktúra, valamint az űripar és védelmi iparág.
30 millió dolláros hitelkeretet biztosít a magyar állami Eximbank Tádzsikisztánnak
A Budapest–Belgrád vasúthoz hasonló üzletre készül Kína és Magyarország az egyetemépítés kapcsán is.
Nagyon bízik saját jövőbeli teljesítményében a kormányfő kedvére épülő bankcsoport vezérkara, az unortodox építkezés árát azonban végső soron az állampolgárok fizethetik meg.
