Személyesen Szijjártó Péter külügyminiszter nyitotta meg pénteken a Párisi udvar felújításával kialakított luxussszállodát, ami annak a két, harminc éve Magyarországon élő palesztin-jordán üzletembernek, Sameer Hamdannak és Zuhair Awadnak az érdekeltsége, akik jó kapcsolatot ápolnak a miniszterelnökkel és környezetével.
Gyorsan rápattantak a nagyobb hazai cégek az MNB Növekedési Kötvényprogramjára (NKP), az első keret lassan ki is merül. Azt még korai eldönteni, hogy az NKP segít-e meghonosítani egy likvid vállalati kötvénypiacot, de az egészen biztos, hogy a finanszírozásukban már éppen kifulladó, banki limitekbe ütköző NER-es cégeknek a legjobbkor jött. Az NKP az első 300 milliárdos jegybanki kötvényvásárlási keret kimerülése után folytatódhat.
Legújabb írásunkban, azaz a harmadik részben megírjuk, hogy a nyomozás a végéhez közeledik, illetve a nagy kirakós egy, eddig részletesen általunk sem tárgyalt epizódjára, a Tüke Busz Zrt. hitelfelvételére mutatunk rá. Annak jelentősége felett eddig vagy elsikkadtak az ügyről beszámoló médiumok, avagy nem ismerték pontosan a részleteket. Márpedig ez az ügylet nem csak szokványos nem volt, de szabályos sem. Habár a hitelező bank ennek ellenkezőjét állítja, és a pécsi közgyűlés kormánypárti többsége is megszavazta az ügyletet. Ami azért is érdekes, mert a pécsiek számára előnyösnek nem mondható tranzakcióról beszélünk. Ráadásul a hitelfelvételnek köszönhetően nem csak a buszbeszerzést tudta Pécs és a Tüke Busz megvalósítani, de az egyszersmind lehetőséget teremtett arra, hogy több száz millió forintnak megfelelő eurót “eltüntessenek” az ügy kulcsfigurái.
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin 2018 szeptemberi moszkvai sajtótájékoztatóján az orosz elnök megemlített egy évek óta húzódó projektet, amelynek keretében a két ország közösen gyártana 1300 vasúti kocsit Egyiptomnak. A megállapodás értéke egymilliárd euró, vagyis több mint 330 milliárd forint.
A Debreceni Hitközség összesen 540 millió forint értékben három EU pályázatot nyert a hitközségi épületek, valamint a két zsinagóga (a Pásti és a Kápolnási utcai) felújítására 2012 és 2016 között. Az utolsó pillanatban, 2015 végén a hitközség elnöke, Horovitz Tamás, akkor még a MAZSIHISZ alelnökeként is egy országos vezetőségi értekezleten 95 millió forintos kölcsönt kért, és kapott, arra való hivatkozással, hogy különböző vállalkozókat haladéktalanul ki kell fizetnie.
Csaknem 22 milliárd forintot már elköltött a jegybank a Növekedési Kötvényprogramban, de a 300 milliárdos keretből még futja bőven. A hosszútávú olcsó finanszírozásra Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Tiborcz István cégei is pályáznak.
A kormánypárt retorikájának tükrében különösnek tekinthető a veszprémi polgármester közeli munkatársának befektetése. A korábbi fidelitasos helyi vezető Szalay Zsolt a társával kamatmentes uniós hitelből nyitott magánorvosi központot, miközben a helyi kórházból osztályösszevonásokról érkeznek hírek. Az intézmény átadóján ott volt Porga Gyula polgármester, aki örömmel beszélt a magánegészségügyi szolgáltatások bővüléséről.
Amint azt sejteni lehetett, a 4iG rárepül az MNB kötvényprogramjára: a cég rendkívüli közgyűlése 30 milliárd forint keretösszegű kötvénykibocsátást, továbbá az alaptőke felemelését és saját részvények vásárlását lehetővé tevő felhatalmazást adott a társaság igazgatóságának – derül ki a Budapesti Értéktőzsde honlapján közölt határozatból. A pénzt valószínűleg a T-Systems megvásárlására fordítja a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég.
Látszólag semleges közleményt jelentetett meg a BIF Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén, pedig alighanem az elmúlt évek legnagyobb üzletét kötötte.A cég főrészvényese a Pió-21 Kft, vagyis Schmidt Mária és családja (azaz a történész, illetve gyermekei, Ungár Anna és Péter), a társaság vezérigazgatója pedig Berecz Kristóf, Schmidt Mária veje. Az igazgatóságban helye van Vaszily Miklósnak is, aki most éppen a TV2 és az IKO Média élén visz magas posztot a NER-es médiavilágban. (....)A BIF a közlemény alapján egy 2017. november 24-i kölcsönszerződés révén 7,58 milliárd forinttal tartozott a Takarékbanknak, majd 2018. november 7-én szerződött az állami MFB-vel (vagyis a Magyar Fejlesztési Bankkal), és kötött egy 20 milliárd forint összegű hitelkeret-szerződést. Nagyon leegyszerűsítve ez elegendő lehetett volna a korábbi hitelek kiváltására és további fejlesztések megfinanszírozására (a cégnek több nagy fővárosi iroda- és lakóingatlanprojektje is van folyamatban). Az MFB finanszírozza tehát mostantól ezt a magántársaságot, de a BIF szempontjából az igazi nagy üzlet nem Is a hitelkeret-szerződés volt, hanem az, hogy a hitelkeret-szerződés megkötése és annak lehívása között kivárt majdnem egy évet.
Az épület felújítása még nem készült el, ám kiderült: a jegybank nem csak a Postapalotát vette meg a Pallas Athéné alapítványoktól, hanem az egész céget, amely a projektet bonyolítja, jórészt a cég adósságának megvásárlásával. Az alapítványok rekordösszeget, majdnem 200 milliárd forintot fektettek a saját cégeikbe. Ugyanakkor százmilliónyi vagyonuk ragadt be a felszámolás alatt álló NHB Bankba, akárcsak a brókerbotrányban érintett ügyfeleknek.
