K-Monitor Adatbázis

A Balatonon pozíciókat szerző kormányközeli vállalkozók számára örömteli lehet, hogy az őszi időszakban növekedett a vendégforgalom.

De gondolkodott már azon, hogy ez valójában mekkora része az országnak? Hogy Magyarország 93 030 négyzetkilométerének mekkora részét fedtük le betonnal, mennyit szántottunk fel, és mekkora részén van még „zavartalan természet”? Ha igen, akkor most szerencséje van, mert minket is érdekelt a dolog, úgyhogy összeszámoltuk és térképre raktuk, hogy mi is van valójában a magyar földön. Mindehhez az Eurostat Lucas nevű adatbázisát valamint a felszíntakarót területi alapon felosztó, szintén 2015-ös adatbázisát használtuk, amelyben összeszedik, hogy az egyes tagállamokban pontosan mi borítja a földet.

Mely országokban és kiknek adták ki a legtöbb tartózkodási engedélyt 2017-ben? A menekültválság ellenére Szíria lemarad a sorban: Ukrajna jelenleg az EU legnagyobb emberforrása. És meglepőnek tűnhet, de Lengyelország adja ki a tartózkodási engedélyek 22 százalékát. A látványos grafikonokból az is kiderül, hogy Magyarország messze elmarad a lengyel aránytól, százezer lakosra vetítve mindössze 3,3 megadott tartózkodási engedéllyel.

2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre valamilyen főiskolára vagy egyetemre. Grafikonra tettük a KSH vonatkozó adatait.

Az egyes szolgáltatási területek budapesti megítélését nézve érdekes különbségek láthatók. A magyar fővárosban élők a legkisebb arányban (38 százalék) az egészségügyi szolgáltatásokkal voltak megelégedve, csak Athénban és Varsóban volt ez az arány alacsonyabb. A budapesti iskolák sem nyűgözik le maradéktalanul fővárosiakat, 51 százalékuk volt csak megelégedve velük, aminél alacsonyabb arányt négy uniós városban lehetett kimutatni, méghozzá Szófiában, Bukarestben, Rómában és Madridban. Bár azzal az állítással, hogy a budapesti adminisztratív intézmények, ha kell, megfelelő segítséget nyújtanak a lakosoknak, csak 59 százalék értett egyet, mégis a magyar főváros ebből a szempontból kifejezetten jól szerepel a nemzetközi porondon, az előkelő hetedik helyet foglalja el a rangsorban.

A kerékpáros fejlesztések egyik legfontosabb adatsora a baleseti statisztika: nyilvánvaló, hogy ahol sok a baleset, ott hozzá kell nyúlni a rendszerhez. Budapesten a BKK 2016 óta végez adatgyűjtést, ez alapján összesen négy veszélyes helyszínt azonosított. A témában csak néhány kutatás készült, ám azok jóval szélesebb körben határozzák meg a veszélyes pontokat a fővárosban.

Cikksorozatban mutatjuk be, hogy a KPMG könyvvizsgálócég miért nem írta alá az MVM állami energetikai cégcsoport éves beszámolóját. Mostani írásunkból érthetővé válik, hogy miért titkolózott az Index kérdései után is az MVM és a magyar állam az 5 milliárd forintos ügyről. Hihetetlen, de igaz: az MVM egy frissen alapított magyar és panamai háttérrel bíró szlovák céget bízott meg a különös informatikai fejlesztéssel.

A kormánypárti média 2017-ben összesen 56 milliárd forintnyi listaáras állami hirdetést kapott. A nonprofit kiadó által készített Átlátszó tavalyi teljes bevétele 137,2 millió forint volt, ebben benne vannak az olvasóink mikroadományai, az SZJA 1% felajánlások, és az intézményi donoroktól kapott támogatások is.

Két cikkben foglalkoztunk már az MVM-csoport különös svájci informatikai beszerzésével és az éves audit körül kialakult botrányával. A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, vagyis Bártfai-Mager Andrea sajtófőnökétől immár azt is tudjuk, hogy az ügyben belső vizsgálat van folyamatban.

A 2008-as válság kirobbanása után csaknem 10 évnek kellett eltelnie, hogy valamelyest magára találjon a magyar építőipar, most viszont már a munkaerőhiány jelenti az újabb kihívást. A csok és az 5 százalékos lakásáfa hatása jól kimutatható a számokon, óriási hajrában próbálják befejezni projektjeiket a cégek a kedvezményes időszakon belül. A 2007-es csúcstól még manapság is messze elmarad minden ingatlanpiaci mutató. Nagy szükség lenne felújításokra, és új lakásokra is.