A magyar kormány piactorzító intézkedései sokszor bíróságokon kötnek ki, és a pereskedés további kiadásokat jelent az adófizetőknek. A Miniszterelnöki Kormányiroda (nem összetévesztendő a Rogán Antal-féle Kabinetirodával) nemrég frissítette szerződéslistáját, amiből kiderül: az évek óta húzódó peres ügyekkel milliárdos nagyságrendű állami pénzt keres néhány kormányközeli ügyvédi iroda.
A nemzetközi hírű intézményben mások is fantáziát látnak, az elmúlt években már érkezett hozzá milliárdos nagyságrendű befektetés.
A titkos megfigyeléseket, lehallgatásokat intéző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) egyik tisztjének telefonszáma is felbukkan a Pegasus kémszoftver célpontjainak listáján – derítette ki a Direkt36. A telefonszámot egy olyan személy használja, aki az NBSZ technikai területén dolgozott, és a jelek szerint dolgozik ma is. Ez a részleg kezeli többek között a kémszoftvereket is.
Vagy célponttá válhatott a technikai területen dolgozó NBSZ-es tiszt, vagy tesztelési célzattal kerülhetett a telefonjára a kémprogram.
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek. A főigazgató-helyettes feltűnése a célpontok között több szempontból is figyelemre méltó. A Pegasust kifejlesztő cég kifejezetten azzal reklámozza a szolgáltatását, hogy „az NSO olyan technológiákat teremt, amelyek segítenek a kormányzati szerveknek megelőzni és felderíteni a terrorizmust és a bűnözést”. Csakhogy Bodnár Zsolt évtizedes rendőrkarrierje során maga is éppen a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépést vezette különböző hatóságoknál – 2010-ig a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), 2010–2018 között pedig a TEK második embereként.
Bodnár Zsolt rendőr dandártábornokot, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettesét is célba vették az okostelefonokat feltörő Pegasus kémprogrammal – derül ki abból a kiszivárgott adatbázisból, amelyben a kiberfegyvert kifejlesztő izraeli NSO nevű cég egyes külföldi felhasználói által kiválasztott célpontok szerepelnek.
Valótlanul híreszteltük cikkünkben, hogy „A kormány a fejlesztéssel azt kívánta elérni, hogy az államigazgatáson belül a papír alapú ügyiratkezelést elektronikus ügyiratkezelés váltsa fel. Ennek érdekében a különböző minisztériumok, állami hivatalok közötti aktamozgatást folyamatosan digitalizálni kellett.” A valóság ezzel szemben az, hogy az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető program (KÉR) KÉR nem a hivatalok közötti iratok „aktamozgásokat” digitalizálta, hanem az érintett szervekhez postán érkező iratokat. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerbe (EKÜR) bevont szervek egymás között elektronikus csatornákon kommunikálnak elsődlegesen, de az esetlegesen papír alapon kézbesíteni szükséges küldemények sem a KÉR-en keresztül mozogtak, hanem a futárszolgálat továbbította azokat.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „Az érkeztető központot kihelyezték egy agglomerációs településre, ezért oda kellett kiszállítani az összes papír alapú hivatalos küldeményt, hogy beszkenneljék és ezzel hitelesítsék őket.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem az agglomerációban van, hanem a Budapest, VIII. kerület Orczy tér 1. szám alatt, a Magyar Posta Hírlap Logisztikai Központja mellett. A küldeményeket nem kellett szállítani, mivel a meghatározott postafiókok esetében a Posta ezt közvetlenül a KÉR-be vitte kézbesítés helyett.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „végül az történt, amit a hozzáértők jósoltak: az apparátus a megszokott módon folytatta a papír alapú ügyiratkezelést.” A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatalok a KÉR által digitalizált iratokkal dolgoztak tovább.
Cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy „A KÉR 2016-ban lépett működésbe az államigazgatási szerveknél.” A valóság ezzel szemben az, hogy a KÉR nem 2016. óta, hanem 2015. május 1. napjától működött.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR létrehozásának célja a közigazgatási szervek postai, papíralapú iratforgalmának digitális útra terelése volt, oly módon, hogy központosítottan, hiteles elektronikus irattá alakítsa át, (e körbe azok a küldemények tartoztak, melyeket az állampolgárok, jogi személyek adtak fel a hivatalok részére; a postai küldeményeket azért digitalizálja, hogy azokat ezt követően a különböző állami szervek, hivatalok tisztán elektronikus úton intézhessék) a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a mamis látszatot kelti, mint ha a KÉR létrehozásának semmi indokoltsága nem lett volna, arra csak a közpénz minden indok nélküli elköltése miatt került sor.
Cikkünk azt a valós tényt, hogy a KÉR megfelelően működött, a valóság elhallgatása útján abban a hamis színben tünteti fel, illetve azt a hamis látszatot kelti, mintha a KÉR megszüntetésére azért került volna sor, mert a rendszert senki sem használta.
A Belügyminisztérium hosszas helyreigazítási kérelemmel fordult lapunkhoz egy korábbi cikkünk miatt, tételesen vitatva annak állításait. A cikk szerint a kormány jogszabályban rendelkezett arról, hogy megszünteti az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (KÉR) érkeztető rendszerét. Cikkünkben emlékeztettünk arra, hogy a rendszer fejlesztése és éves működtetési költsége a 2015-ös indulástól eltelt közel hat év során nagyságrendileg 14 milliárd forint közpénzt emésztett fel, ami így lényegében a kukában landolt. A KÉR lényege: a kormányzati szervezeteknek és állami intézményeknek szóló küldeményeket elszállítják a Magyar Posta budaörsi központjából egy budapesti központba, ahol ezeket beszkennelik és elektronikus formában, hiteles iratként továbbítják. Cikkünkben kitértünk arra, hogy ezt a körülményes procedúrát sok intézmény még az egymás közti levelezésben sem használta.
Kovács Ákos előadó-művészettel foglalkozó cége újra leszerződött a Szerencsejáték Zrt.-vel: a Fehér Sólyom Bt. megint 40 millió forintos reklámszerződést írt alá március közepén - derül ki a lottótársaság honlapján közzétett márciusi szerződésekből. Hasonló összegű szerződést kapott Ákos 2019-ben és 2020-ban is az állami cégtől.
Az állami megbízásokkal felhizlalt 4iG Nyrt.-hez kerülhet a rendkívül jövedelmező, korábban tízmilliárdokért államosított és megerősített Antenna Hungária többségi részvénycsomagja. A tervezett akvizíció többek szerint nemzetbiztonsági kockázatot is rejthet magában.
