Idén, a Pegasus-botrány kirobbanásáig 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá az igazságügyi miniszter, majdnem annyit, mint 2015-ben egész évben. Idén naponta csaknem 5 engedélyre került pecsét, ami több, mint 2014 óta bármikor.
Közel három héttel az első cikk megjelenése után hivatalból vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Pegasus nevű kémprogram körül kialakult botrány miatt. A hatóság elnöke, Péterfalvi Attila a csütörtökön megjelent közleményben azt írja: az üggyel kapcsolatban a vizsgálati eljárás végéig a hatóság egyéb információt nem közöl. Azért csak most kezdi vizsgálni hivatalból az ügyet a hatóság, mert Péterfalvi Attila eddig szabadságon volt.
Külföldről származhat az az adatbázis, ami a Pegasus-ügyben érintett telefonszámokat, köztük magyar állampolgárokét is tartalmazza. Több jel is erre utal, és ha valóban így van, az jogsértő.
Több ország esetében is ideiglenesen leállította a Pegasus kémprogram használatát a programot forgalmazó izraeli cég, az NSO. Közben már az izraeli hatóságok is vizsgálódnak a cégnél.
A Pegasus-ügy kiszivárogtatása nem igazán lehetett a CIA érdeke, és valószínűleg nem is külföldi titkosszolgálat áll mögötte – mondja interjúnkban Rácz András történész szakértő. A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője szerint a botrány nem fog komoly geopolitikai következményekkel járni, de még lehetnek benne rejtett kockázatok.
Miközben rengeteg pénzből fejlesztette informatikáját a Takarék-csoport, egy fiókjában százmilliókat sikkasztottak el. A minap részben az it-biztonság hiányosságai miatt bírságolta meg a kormányhoz közel álló pénzintézetet a Magyar Nemzeti Bank.
Rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal Magyarországon, az Európai Bizottság pedig kész minden eszközt – beleértve az uniós támogatások felfüggesztését is – bevetni a demokrácia védelmében – mondta Didier Reynders uniós biztos lapunknak adott interjújában.