K-Monitor Adatbázis

A tankönyvpiac államosításának egyik utolsó lépése volt az Alföldi Nyomda Zrt. 2020-as felvásárlása, amivel a kormány bebiztosította a kampánycélra is használt ingyenes tankönyveket. A nyomdáért kifizetett összeget azonban nem hozták nyilvánosságra, ezért adatigénylésben igyekeztünk kideríteni. Hosszú pereskedés után végül az állami tulajdonú Könyvtárellátó (KELLO) elküldte lapunknak az adásvételről szóló megállapodást, mely szerint 4,5 milliárd forint volt az Alföldi Nyomda vételára. Időközben a kormány módosította a tankönyvellátásról szóló törvényt, így az állami kézbe került nyomdából ma már közbeszerzés nélkül rendeli a KELLO a tankönyveket.

Akkora jogi háború dúlt Magyarország és három francia cafeteria-cég között, hogy azt alighanem egyszer majd a jogi tankönyvekben fogják tanítani. De immár vége. Magyarországnak akaratlanul is a segítségére sietett az EU, míg a francia cégek egy washingtoni bíróság ítéletében bíztak: a patthelyzetet végül egy peren kívüli egyezség zárta.

A Fővárosi Ítélőtábla tegnapi jogerős ítélete szerint a Válasz Online megalapozottan írta azt a 2021-es ellenzéki előválasztásról szóló cikkeiben, hogy a DK elnökségi tagja hazudott, amikor az általa aláírt feddhetetlenségi nyilatkozatban letagadta offshore-cégét. Gyurcsány Ferenc pártja végig a székesfehérvári jelöltként próbálkozó Ráczné Földi Juditot védte velünk szemben, sőt mára teljesen rehabilitálta a politikust. Egy dolog hiányzott eddig a múlt eltörléséhez: az, hogy Ráczné megnyerje a „jó hírneve” megsértése miatt ellenünk indított monstre pert. A DK-s személyiség Schiffer Andrást bízta meg, hogy a bírósággal gomboltasson le egymillió forintot – kamattal – szerkesztőségünkről. Mindez nem sikerült. Noha egy ügyvéd annak dolgozik, akinek akar, mégis jó okunk volt csodálkozni a kormánykörökben egyre népszerűbb Schiffer szerepvállalásán.

„Döbbenetes indoklással utasította el a bíróság a Greenpeace keresetét a Fertő ügyében” – írja közleményében a Greenpeace. A bíróság azért döntött az elutasítás mellett a Fertő tavi beruházás ügyében, mert „az nem veszélyeztet egy egész fajt vagy annak élőhelyét”.

Tavaly nyáron indítottunk pert a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adataiért. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertünk, így az ítélet jogerőssé vált. Ezután január elején végre megkaptuk a kért dokumentumokat. Az eredmény döbbenetes: a gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették. Mindez a magyar hatóságok sara, ugyanis a felszín alatti vizekben nem vizsgálják az akkumulátorgyártás során használt veszélyes anyagokat. Mindeközben a gyár közelében lévő kutakban olyan mérgező, magzatkárosító hatású oldószert mutatott ki egy független vizsgálat, amit az akkumulátor-gyártás folyamatában is használnak. 

Az áprilisi országgyűlési választást megelőzően számos olyan történetet lehetett hallani, hogy egyes jelöltek visszaélhettek a választópolgárok személyes adataival, ugyanis sokan számoltak be arról, hogy tudtukon kívül kerültek fel az ajánlóívekre. Az Országos Rendőr-főkapitányság az Átlátszó érdeklődésére december végén elárulta, hogy hány esetben került eddig sor a hamis magánokirat felhasználása bűncselekmény gyanúja miatt vádemelésre, mennyi eljárást szüntettek meg, vagy függesztettek fel. Az adatokból az látszik, hogy az eljárások több mint harmadát függesztették fel ismeretlen elkövető miatt, minden tizedik nyomozást pedig megszüntettek.

Tompos Mártonnak elfogyott a türelme, mivel Szijjártó Péter tárcája két nyertes per után sem volt hajlandó kiadni a lélegeztetőgép-bizniszként elhíresült ügy dokumentumait.

A lélegeztetőgép-biznisz iratanyagát szeretné megkapni, de a tárca a bírósági ítélet ellenére nem küldte el neki.

Saját cégével végeztette el halastava fejlesztését egy férfi, amire összesen 373 milliós támogatást nyert el. A bíróság első fokon felfüggesztett börtönre ítélte, az ügyészség viszont súlyosbításért fellebbezett.

Első fokon egy év tíz hónap börtönbüntetésre ítélték azt a férfit, aki ellen a Fővárosi Főügyészség uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt emelt vádat. A bíróság az ítélet végrehajtását három év próbaidőre felfüggesztette. Az ügyészség börtönbüntetés kiszabásáért fellebbezett.