A Zágráb Megyei Bíróság ma hirdetett elsőfokú ítéletet a lassan tíz éve tekeredő Hernádi–Sanader-ügyben. (Frissítés: a délelőtt 10 órai verdikt szerint Ivo Sanader hat, Hernádi Zsolt két év börtönt kapott.) Lehet szeretni vagy utálni a magyarországi Nemzeti Együttműködés Rendszerét, lehet egyfelől-másfelől vagy akárhogy viszonyulni Hernádihoz. Viszont: a Mol-vezér elleni ítélet egyben azt is jelenti, hogy létezhet olyan EU-tagállam, amelyben bizonyítékok nélkül szolgáltatnak „igazságot”. Nem a Válasz Online mondja, hogy koncepciós vádról van szó: lényegében így foglalt állást az ENSZ égisze alatt működő, nyilvánvalóan független genfi választottbíróság minden tagja – köztük a horvátok által delegált neves jogtudós –, továbbá a Horvát Köztársaság Alkotmánybírósága is.
Ivo Sanader korábbi horvát kormányfő hat évet, Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. első embere pedig két évet kapott Zágrábban Maja Štampar Stipić bírótól. Az ítélet 10,5 év időmúlással is csak első fokú, biztosra vehető, hogy fellebbezéssel folytatódik. A bíró igazat adott a vádnak abban, hogy a felek megállapodást kötöttek, Sanader pénzért cserében segíti a Mol és a horvát állam megállapodását. A védők szerint ez az eljárás még elfogultabb és jogszerűtlenebb volt, mint az a korábbi, amit érvénytelenített a Horvát Alkotmánybíróság.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 2009 júniusában két ciprusi cég 5 millió eurót utalt egy svájci társaságnak. A különös tranzakciót elindító ciprusi cégek mögött magyar és orosz olajipari üzletemberek, a svájci fogadó fél mögött pedig egy horvát iparbáró állt. A horvát ügyészség szerint azonban a valódi feladó Hernádi Zsolt, a Mol első embere, míg a végső címzett Ivo Sanader horvát miniszterelnök lehetett. A vádlottak ezt kategorikusan tagadják, 2019 decemberében megszülethet az elsőfokú ítélet ebben a régóta húzódó és rendkívül szövevényes eljárásban.
A Szegedi Törvényszék honlapján részletes tájékoztató olvasható arról, hogy az ügyelosztási rendet a törvényszék elnöke határozza meg, amit az OBH utasításban megfogalmazott elvekre, a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében az elnök a következőképpen határozott meg a 2019-es évre. Az egyébként hosszú, több oldalas jogi szövegben, amely ügytípusokra, fokozatra, témákra bontja az ügyeket, az elosztás rendjéről az áll, hogy „a Büntető Kollégium esetében ügykiosztásra jogosultak – beleértve a helyettesítést is: dr. Nagy Andrea, igazgatási feladatok ellátásával megbízott törvényszéki bíró”. A szabályozás hosszas taglalásából az is világosan kiderül, hogy ha valamiért kizárt a szabályokból adódó ügyelosztó személye, akkor az elnöknek kell módosítani azt. Dr. Nagy Andrea azonban köztudottan nem más, mint dr. Szilágyi János ügyvéd párja, gyermekének édesanyja.
A Szegedi Törvényszék másodfokon bizonyíték hiányában felmentette a Szeviép-ügy vádlottjait pénteken, tudósít a helyszínről az MTI.
Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
Miután Hadházy Ákos független parlamenti képviselő többször bírálta a kispesti önkormányzat által kiírt közétkeztetési közbeszerzést, Gajda Péter szocialista polgármester a fővárosi kormányhivatalhoz és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult, hogy foglaljanak állást, szabályosan jártak-e el.
lap állítása szerint Karácsony felmondta az önkormányzat és az önkormányzati cég közötti bérleti szerződést, amely alapján 137 millió forint lett volna három zuglói sportpálya bérleti díja. Ennyit fizetett a cég az önkormányzatnak. Később aztán - folytatta a Pesti Srácok - a zuglói polgármester felszólította a cég ügyvezetőjét, hogy írja alá az új bérleti szerződést, amely háromhavi bérleti díjat határozott meg. Ennek összege 320 millió forintot tett ki, amit a cég át is utalt az önkormányzat számlájára.
Tényi mellett Kovács Balázs Norbert korábbi fideszes zuglói képviselő is feljelentést tett hivatali visszaélés, hanyag kezelés, gazdasági csalás és saját tőke csorbítása miatt. Szerinte az önkormányzat valótlan gazdasági eseményt színlelve, jogosulatlanul jutott haszonhoz azzal, hogy az előnytelen szerződés aláírására kötelezte a céget. Egy értékbecslést is csatolt Kovács a feljelentéshez, amely alapján a három sportpálya éves bérleti díja összesen 110 712 000 forint ér.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság a két feljelentést összevonva különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indított nyomozást, később aztán átadta az ügyet a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságnak, miután Karácsonyt főpolgármesternek választották.
A NOVEMBERI RENDŐRSÉGI HATÁROZAT SZERINT VALAMENNYI SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉT ÉS A KFT. JEGYZETT TŐKÉJÉNEK LESZÁLLÍTÁSÁT KÉPVISELŐ TESTÜLETI HATÁROZATOK ELŐZTÉK MEG, "ÍGY VAGYONKEZELÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSZEGÉSE NEM ÁLLAPÍTHATÓ MEG."
Kétmilliárd forintot kért a Századvég nevében egy amerikai cégtől. Ez is az egyik oka volt a kitiltási ügynek.
Kedden a Kúria jogerősen öt év börtönre ítélte Kocsis Istvánt, amiért a kétezres évek elején az MVM vezérigazgatójaként 15 milliárd forintot szivattyúzott ki offshore cégekbe a vállalatból. Kocsis a magyar gazdaság és politika határvidékének egyik legérdekesebb figurája, a Nagy Túlélő, aki bármilyen kormányt kiszolgált.
