K-Monitor Adatbázis

Újra és újra képes megdönteni saját rekordját a kormány – már, ami a titkosított kormánydöntések számát illeti. Az akár több évtizedre a nyilvánosság elől elzárt, úgynevezett 3000-es sorszámú kormányhatározatok száma 2021-ben kiugróan magas volt, ezzel pedig a most zárult kormányzati ciklus is felállította a maga rekordját.

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.

Botrányosra sikeredett Varga Zs. András Kúria-elnök feleségének minapi kinevezése, meghökkenést váltott ki Deutsch Tamás unokaöccsének diplomáciai megbízása. Az elmúlt 12 év hasonló módon nagy közérdeklődést kiváltó esetei is mutatják, hogy Magyarországon jóval könnyebben érvényesül, aki a NER köreiben valakinek a rokona, barátja, üzletfele.

Egy csütörtöki módosítással a kormány bevette a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyek közé azt az infrastruktúrafejlesztést is, ami a kínai CATL betelepülését készíti elő a debreceni Déli Gazdasági Övezetben. A kínai cég, ami a világ legnagyobb akkumulátorgyártója itt létre második európai üzemét mintegy 3000 milliárd forint értékben.

Az állami beruházások után a nagyobb magánfejlesztéseket is ernyője alá vonta, s vele az uniós és magánforrások feletti uralmat is.

Összesen 17 belvárosi, pontosabban a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat közigazgatási határán belül lévő, de eddig fővárosi kezelésében lévő utcát törölt az Orbán-kormány a csütörtök éjjel a Magyar Közlönyben megjelent tíz éve hatályos kormányrendeletből egy gyors módosítással. A pontos megnevezés szerint „a Fővárosi Önkormányzat kezelésében lévő főútvonalak, közutak és közterületek kijelöléséről” szóló 2012-es kormányrendelet második mellékléte a „kiemelt forgalmú vagy országos közúti közlekedésben fontos szerepet játszó főútvonalakat tartalmazza.

A kormány egy változtatással lényegében kiüresítette a nyilvános vagyonnyilatkozatok rendszerét, noha eddig is következmények nélkül füllenthettek benne a magyar politikusok. A vagyonnyilatkozat egyébként máshol a korrupció elleni hatékony eszköz. Szokatlan az enyhítés időzítése, hiszen közben épp a korrupció elleni hatékonyabb fellépésért cserébe juthatna hozzá az ország az EU-s támogatásokhoz.

A kormány a nyár közepén alakította át jelentősen a képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszert. Civilek sokat kritizálták a korábbit, a mostantól érvényes szabályozás értelmében viszont még kevesebb információt kell nyilvánosságra hozniuk vagyonukról a képviselőknek. Arról, hogy ezentúl miként lehet ellenőrizni a képviselői vagyonosodást, Vincze Orsolyát és Merényi Miklóst, a K-Monitor két munkatársát kérdeztük.

Nagy változások jönnek a pályán.

Az új űrlapon már csak ikszelni kellene. A Fidesz országgyűlési képviselője – bevallása alapján – belezavarodhatott, hogy ingyen vagy több mint egymillió forintért volt eddig országgyűlési képviselő. A Parlament honlapján szombaton jelentek meg az új vagyonnyilatkozatok. Ezekből már csak az derül ki, hogy honnan és mennyi jövedelmet kapnak a képviselők, de az nem, hogy mekkora a házuk vagy a bankbetétjük.