Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a burkolt pártfinanszírozás megakadályozását és az átlátható kampányfinanszírozás biztosítását célzó törvényt Áder János köztársasági elnök csütörtökön. Az államfő erről szóló levele a parlament honlapján olvasható.
Nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget szerdán a parlamentben az átlátható kampánytevékenység érdekében javasolt kormánypárti törvénymódosítás, vagyis az úgynevezett plakáttörvény, amely kampányidőszakon kívül megtiltotta volna a politikai plakátok kihelyezését mind a kormánynak, mind a pártoknak - írta az MTI.
A civil szervezeteket érintő magyar szabályozás jogszerű célokat tűz ki ugyan, de túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat tartalmaz – ez derül ki a Velencei Bizottság pénteken megjelent szakértői jelentéséből.
Egy hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan ezerre csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Természetesen megint olyan jogszabályról van szó, amely amellett, hogy rendet vágna a reklámpiacon, a kormány politikai érdekei szerint hoz hátrányba és előnybe cégeket. Simicska hirdetőoszlopait például ellehetetleníti az intézkedés. Ezzel szemben a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg.
A civilek hevesen bírálják a kormánypolitika gerincévé tett menekültellenesség jogsértő elemeit, meg a rendszerszintű korrupciót. Orbánék nem akarnak vitatkozni, inkább a civileket igyekeznek lejáratni, Soros György bábjainak nevezve őket. Sőt, van egy javaslatuk, hogy ne csak a kormány, hanem egyenesen törvény mondja ki: a civilek idegen érdekeket szolgálnak. Azt azonban tagadják, hogy a törvényjavaslat és a csapból is folyó sorosozó kormánypropaganda célja ugyanaz. Gulyás Gergellyel, a külföldi támogatású szervezetekről szóló törvényjavaslat egyik atyjával, a Fidesz alelnökével elmentünk a falig, hogy kiderüljön, lehet-e a lényegről beszélni. Az interjú telefonon készült.
Az Európai Parlament elkezdi vizsgálni, hogy tiszteletben tartják-e az európai alapjogokat Magyarországon.
Régi ismerősünk, a közpénzzel alaposan ellátott, kormányközeli Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda, közelebbről Bártfai Beatrix képviseli a magyar államot abban a perben, amelyet Budaörs városa indított ellene. A Pest megyei település az idénre kirótt és részben már befizetett szolidaritási hozzájárulást, összesen 2 milliárd forintot szeretné visszanyerni az államtól. A per pénteken kezdődött, de elképzelhető, hogy június elején már ítéletet is hirdet a Fővárosi Törvényszék.
A Bakáts utca 8-ban, Varga József irodájánál semmi nem utal arra, hogy bent önkormányzati munka folyik. A kaputelefonon nincsen kiírás, a házra nincs zászló, se tábla kihelyezve. A főtanácsadó nevével csak az találkozhat, aki bejutott az irodába. Ott egy ajtón, minden titulus nélkül, aranyozott táblán olvasható a név: Varga József. Ez a lakás tágasabb, és jóval fényűzőbb, mint a kerületi polgármester szerény irodája. A kandallóval, italos pulttal, drága bőrbútorokkal, díszfegyverekkel berendezett helyiségben egy egész csapat dolgozik.
A kampányok és a pártok finanszírozását átláthatóvá kell tenni, nem történhet meg, hogy egy pártnak hatalmas engedményeket adnak egy termék vagy szolgáltatás piaci árából – többek között erről beszélt Kósa Lajos a keddi Frakcióinfón. A politikus szerint a Jobbik csak Simicska Lajos támogatásával úszhatta meg 150 millió forintból a becslések szerint 500 millióba kerülő plakátkampányt.
Kósa Lajos legújabb módosítása 7,5 százalékra emeli a közteher mértékét. Rövid időn belül ez már a harmadik módosítás, az iparági szereplőkkel eddig egyszer sem egyeztettek.
