K-Monitor Adatbázis

Már a szegedi rektor is arról beszél, hogy Török Márknak mielőbb távoznia kell posztjáról. Török most személyesen kommentálta nekünk kétes ügyekben bővelkedő pályáját.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) nagykamarájának mai, végleges döntése megerősítette, amit tavaly az EJEB már megállapított: Baka András 2011-es leváltása a Legfelsőbb Bíróság éléről sértette a volt főbíró jogát a tisztességes eljáráshoz és a szabad véleménynyilvánításhoz. Bakának azért kellett mennie, mert bírálta a 2010-után elfogadott, a bíróságokat érintő törvényeket. Magyarországnak különböző jogcímeken összesen 100 ezer eurót, azaz mintegy 31,5 millió forintot, és annak kamatait kell megfizetnie.

Szerdán írtuk meg, hogy egy törvénymódosítás értelmében szeptember óta legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni. A tizenkét éve kirobbanthatatlan szegedi Török Márk tavaly őszi megválasztása a Szegedi Tudományegyetem rektora szerint is törvénysértő volt, ezért megsemmisíti az elnökválasztásról szóló HÖK-határozatot.

Véget érhet Török Márk szegedi HÖK-elnök több mint tizenkét éves pályafutása. Egy tavaly őszi törvénymódosítás szerint legfeljebb négy évig lehet HÖK-özni, és ebbe az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a módosítás előtti időt is bele kell számolni. Az egyetem azt írta, hogy be fogják tartani, amit az EMMI mondott, jelenleg vizsgálják, hogy milyen jogi lépésekre van szükség.

Sajtótájékoztatót tartott Demján Sándor, a takarékszövetkezetek egy kisebb részét képviselő OTSZ vezetője – maga egyébként gyorsan tisztázta, hogy immár semmilyen anyagi érdekeltsége nincsen a takarékszövetkezeti szektorban, csak "segít, ahol tud".

Dübörögni kezdett a műemlékbiznisz Magyarországon, a sokmilliárdos vár- és kastélyprogram mellett brutális adókedvezmények néznek ki a műemlékek felújításába fektetőknek. A törvény célját gyanússá teszi az időzítés és más körülmények is: az utóbbi időben sűrűn lehetett olvasni kormányközeli intézmények és üzleti körök kastély- és villavásárlásairól, közben pedig ismét napirendre került a lassan konszolidálódó műemlékvédelmi intézményrendszer szétverése.

Spéder Zoltán, az FHB bankcsoport elnök-tulajdonosa és a CEMP médiacsoport irányítója a Fidesz és a teljes magyar állam erőteljes támogatásával szőtt és valósított meg nagyratörő terveket a magyar pénzügyi rendszer és a közműszektor jelentős részének bekebelezéséről.

Illetékmentesek lesznek a lízinggel megszerzett kamionok, áll az új, 1269/2016-os kormányhatározatban a legfrissebb Magyar Közlöny szerint. Illetve egészen pontosan még nem lépett hatályba, de rendeleteben utasította Orbán az NGM-et, hogy lépjenek az ügyben.

A Spéder-közeli MATAK Zrt. kezdeményezte, hogy június közepén tartson rendkívüli közgyűlést a Takarékbank. Sajtóértesülések szerint ezen a közgyűlésen arról szavaztak volna a részvényesek, hogy döntő mértékű tulajdont szerezzenek a Spéder Zoltán vezetése alatt álló FHB bankcsoportban. Ezzel gyakorlatilag végleg összeforrna az FHB a takarékokkal.

Minden napos kemény munka megteremteni a jogi kereteit annak, hogy a gazdaságban a kormány elképzeléseinek megfelelően történjenek a dolgok. Ezért kell századszor módosítani mondjuk a közbeszerzési törvényt, vagy azt, ami az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozik. Vannak a kiszámíthatóságnál és jogbiztonságnál magasabb rendű szempontok.