K-Monitor Adatbázis

A postatörvény sikeres alkotmánybírósági tesztje után az állami és önkormányzati cégek körében teljes körűen titkosíthatóvá tenné a gazdálkodási adatokat a kormány egy most benyújtott törvényjavaslattal.

Messze még a vége, a nagyvonalú törvényalkotás által támogatott MNB veresége még nem teljes. Pontokba szedtük, hogy miért jó a hatályos törvények alapján a jegybanknak, hogy lett neki hat szépen felhizlalt alapítványa.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tóth Bertalan szocialista képviselő fordult közérdekű adatigényléssel az MNB Pallas Athéné Domus Scientiae nevű alapítványához, hogy megtudja, hogy a jegybank 50,86 milliárd forinttal kibélelt szervezete kivel, mennyiért és milyen szerződéseket kötött.

A Magyar Posta most taktikát váltott, és azt írták vissza neki, hogy átnézik, hogy a kért adatok közül szerintük melyek a közérdekűek, és ezeket oda is adják, ha előbb Tóth kifizet nekik 67.763.321 forintot, és ha az általuk most megbecsült terjedelemnél a kért dokumentumok hosszabbak volnának, akkor további 1.910 forintot minden oldal után.

A nagy számban átutazni akaró migránsok és menedékkérők kezelésénél találta a legnagyobb emberi jogi problémát Magyarország vonatkozásában az Egyesült Államok külügyminisztériuma az emberi jogok világszintű helyzetét vizsgáló, 2015-re vonatkozó éves jelentése szerint.

A hétfői Magyar Közlönyben jelent meg a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvény, amit még Rogán Antal adott be, és ami egy nap alatt át is ment a parlamenten. Ahogy arról korábban írtunk, ezeknek a közösségeknek a lényege, hogy azok, akik új lakásokat akarnak venni, ilyen otthonteremtéri közösségekbe tömörülhetnek, amikbe a tagok 10-15 évig összedobják a pénzüket, hogy aztán a közös pénzből egy-egy tag lakást tudjon vásárolni.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az alapítványok minden olyan adatot ki fognak szolgáltatni, amit kikérnek, mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában sugárzott felvételen.

A Magyar Nemzeti Bank csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az azoknak nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét – szögezte le az Alkotmánybíróság. Az alapítványok tevékenységének „titkosítását" célzó törvénymódosítás így nem hirdethető ki.

Az MSZP-s Bárándy Gergely szerint a nok kapcsán Áder János köztársasági elnök hajlandó volt felemelni szavát az intézményesített állami lopás miatt. A kormány szerint ez a nyilatkozat annak jele, hogy az MSZP nem támogatja a családok olcsóbb és biztonságos otthonteremtését.