K-Monitor Adatbázis

Akár milliárdos nagyságrendű kártérítést is fizethet a magyar állam azért, mert 2013-tól a közszférában elvette a nyugdíjkorhatár betöltése után továbbfoglalkoztatottak nyugellátását. Akár ötezren is lehetnek, akiket az intézkedés hátrányosan érintett.

Valószínűleg előbb dönt a Kúria az MNB alapítványainak gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságáról, mint az Alkotmánybíróság az államfő hasonló beadványáról. A legfőbb bírói fórum egy konkrét perben március 30-ra ítéletet ígért, míg az alkotmánybírák a jegybanktörvény módosítása miatt előterjesztett államfői vétóról csak pár nap múlva határoznak. Érdekes lesz, ha a két fórum más-más következtetésre jut.

A Nemzeti Otthonteremtési Közösségek, azaz a nok koncepciója ugyanis lényegében egy új építésű lakásra szabott fogyasztói csoport. A csütörtökön elfogadott törvény szerint legalább 120 tagú, felülről zárt csoportokról van szó, előre meghatározott árú (10-40 milliós) lakás után kell havonta fizetni a részletet, a csoport előre meghatározott, 10-15 éves élettartama alatt. --- Maradt tehát két cég ezek közül, amelyik megfelel a törvény feltételeinek, de azok is egy cégcsoportba tartoznak. Konkrétan a Carion csoportról van szó, annak központi cége ugyanis még a kilencvenes évek végén megvette a Poligrupo nevű versenytársát is.

A kormány legújabb lakásépítés-ösztönző módjának, a nemzeti otthonteremtési közösségeknek (nok) a vezetésére gyakorlatilag kizárólag Nyéki Zoltán cégcsoportjának szakemberei lesznek jogosultak. A Carion vezérigazgatója, aki egyben kisebbségi tulajdonos is, kérdésünkre azt mondta: nem tervezik részvénycsomagjuk értékesítését. A Carion azért került kitüntetett szerepbe, mert egyedüliként maradtak a piacon jogszerűen működő fogyasztói csoportként. Ezzel kapcsolatban meglepő válaszokat kaptunk a fogyasztóvédelmi hatóságtól és a versenyhivataltól is.

Elfogadta az országgyűlés a nemzeti otthonteremtési közösségekről (nok) szóló törvényt. A szakértők szerint a kormány új ötlete alapján létrehozandó szervezetekben és a jogszabályban is jócskán akadnak olyan csapdák, amelyekbe beleléphet a gyanútlan lakásvásárló jelölt.

Szerdán első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.

Fontos információszabadsági tárgyú döntést hozott tegnap az Alkotmánybíróság Lengyel Szilvia volt LMP-s országgyűlési képviselő alkotmányjogi panasza nyomán. A határozat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, ráadásul azok nem minősíthetőek sem teljes egészében, sem konkrét döntés megjelölése nélkül, általában véve döntés megalapozását szolgáló adatnak. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem tartható fenn tovább a Kúria jogelődjének ebben a tárgyban 2008-ban hozott, mára precedenssé vált ítélete. Az alkotmányjogi panasz elkészítéséhez az atlatszo.hu jogi stábja nyújtott segítséget.

Egy lépésre vagyunk a padláslesöpréstől, ha hinni lehet a legvadabb kommenteknek, amelyek a költségvetés legújabb módosítását kísérték netszerte. Rendeleti kormányzást vezet be a Fidesz, Orbán maga dönti el ezután, honnan mennyi pénzt tol át birodalma megerősítésére! – olvasni a felháborodott véleményeket, akár még jó nevű közgazdá-szoktól is.

A kormány január óta már 29 milliárd forintot költött előre nem látható kiadásokra. Eközben a parlament jegeli az államháztartási törvény módosítását, amely lehetővé tenné a gyorsabb költekezést - ebben szerepet játszhat a törvényt beterjesztő Lázár János érvelése is.

Az államfő megvétózta a titkosítási törvényeket, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Áder János szerint alkotmányellenes a Matolcsy-alapítványokkal kapcsolatos információk­ titkosítása, de a visszamenőleges hatályra vonatkozó passzusok is. Az elnök ritkán kér előzetes normakontrollt, de ha igen, akkor jókor: találati aránya eddig százszázalékos.