K-Monitor Adatbázis

Az Orbán–Simicska-háború első fejezete lezárult azzal, hogy az üzletember cégei nemigen jutnak már megrendelésekhez közpénzből, a hozzá közel állókat pedig eltávolították az állami posztokról. Most körvonalazódik a második kör: már meglévő szerződéseket, érdekeltségeket mondanak fel vagy lehetetlenítenek el a döntéshozók, ezzel onnan is kiszorítva Simicskát, ahol elvileg évtizedekre biztos helye volt.

Az adóhatóság eddigi nehézfegyverét üti ki egy módosító indítvány, amely jelentősen korlátozná a becslés intézményét a vagyonosodási vizsgálatoknál. Csak meghatározott esetekben lehetne ezzel a lehetőséggel élni, pedig eddig ez volt a leghatékonyabb eszköz az „összelopott” vagyon értékének megállapítására.

A bérleti díjak növelését lehetővé tevő lex Simicska javaslat elvérzett, így nem lesz a 2013. december előtti szerződésekre visszamenőleges hatályú.

Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében - közölte a Quaestor Károsultak Közössége.

Kompromisszumos javaslatot tettek a Quaestor-ügy károsultjai a részben alkotmányellenesnek ítélt Quaestor-törvény módosítása, illetve az alkotmányos kártalanítás érdekében - tájékoztatta a Quaestor Károsultak Közössége az MTI-t.

Gátlástalan lopással vádolták egymást a pártok a Parlamentben, a Jobbik kezdeményezésére a korrupció visszaszorításáról és a korrumpálódott politikusok elszámoltatásáról vitázva. Pontosabban a felszólalások során – a képviselők nyolc órában vitázhattak – az derült ki, hogy a Fidesz és a kormány államtitkárai szerint mindegyik párt korrupt, csak a Fidesz és a kormány nem.

Lázár János korábbi kijelentésével ellentétben mégis vásárolhatnak külföldi állampolgárok a magyar földekből, miután a kormány módosította a vonatkozó rendeletet.

Kétharmados akadályba ütközhet az a vélhetően kormányzati szándékkal egyező előterjesztés, hogy a termőföldek új gazdái két év múlva piaci szintre emelhetik a jelenlegi bérlők díjait.

Ha a mesterségesen nyomott árak miatt nincs piaci szereplő a pöcegödrök kiszivattyúzására, majd a katasztrófavédelem intézkedik – derül ki egy kormányrendelet tervezetéből. Amennyiben a kijelölt közérdekű szolgáltató tényleges költségeit a lakossági tarifa nem fedezi, a különbözetet az állam fedezi. Mindannyiunk zsebéből, de így mi értelme van a rezsicsökkentésnek?