Három nagyobb jogi ügycsoportja is van párhuzamosan Bige Lászlónak, a december 15-én őrizetbe vett műtrágyakirálynak. Az őrizetbe vételhez egy régi időkbe visszanyúló vezetett, ami többek között műtrágya-leértékelési, feketeértékesítési és hűtlen kezelési gyanúkat vizsgál. Úgy tudjuk, hosszú évek elteltével a saját vevője, partnere adott információt a rendőrségnek. Emellett finisben van egy versenyhivatali kartellvizsgálat – de az nem büntetőügy –, míg egy szolnoki környezetszennyezési ügyben még a szakértőkre várnak a hatóságok.
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
A XII. kerületben sem hagyták érdemben beleszólni a helyieket abba, hogy hol és mi épüljön. Ha pedig mégis hallatták a hangjukat, a kormány lesöpörte az észrevételeiket. A nemzetközi egyezményeket is sértő gyakorlat ellen olyan civil összefogás kezd kibontakozni, amely – a hivatásos politikusokat megszégyenítő szakértelemmel – akár a választások kimenetelét is befolyásolhatja.
Amint arról korábban beszámoltunk, a rendőrség szeptemberben megszüntette a Mátrai Erőműnél történt környezetszennyezés ügyében indult nyomozást. A nyomozást megszüntető határozat indoklása szerint a környezetszennyezés nem a hatóságok elnéző hozzáállása, hanem a szennyezésért felelős cég technológiai fegyelmezetlensége miatt “alakult ki”, maradandó egészségkárosodást senki nem szenvedett, a szakhatóságok pedig megfelelően tették a dolgukat az ügyben. Ezt a határozatot azonban a Gyöngyösi Járási Ügyészség most hatályon kívül helyezte, mert “a nyomozó hatóság nem tett meg mindent a tényállás tisztázása érdekében”.
Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő Polt Péter legfőbb ügyészhez fordult cikkünk megjelenése után, melyben a Tát–Mogyorósbánya–Péliföldszentkereszt kerékpárútról írtunk. A beruházás során 166 millió forintból mindössze 781 méter valódi kerékpárút épült, a maradék 6,22 km felfestés, illetve több jármű számára is használható un. “kerékpárosbarát” út. Polt válasza szerint azonban nem ezért, hanem természetkárosítás miatt nyomoz a rendőrség.
Itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét 1952-ben. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos helyszín – mégis rohamtempóban beépül a Tihanyi-félsziget. Az építkezéseket papíron szigorú szabályok korlátozzák ezen a kivételes helyen, de úgy tűnik, hogy a korlátozások nem vonatkoznak mindenkire. A környék rendkívül népszerűvé vált a NER-elit köreiben: drónfelvételen mutatjuk, hogy néz ki most a Tihanyi-félsziget, és hogy milyen sok mezőgazdasági tárolónak álcázott luxusnyaralót, és víztározóként engedélyeztetett úszómedencét építettek ide.
Az ellenállás kis körei lettek a befektetőket mágnesként vonzó kies falvak és városkák lakói, sorra mondanak nemet a környezeti szempontokra fittyet hányó pénzembereknek. Nekik is üzent Orbán Viktor az augusztus 7-én aláírt kormányrendelettel.
Az Alsóóvári utcában zajló építkezésre 2018-ban adott építési engedélyt a Balatonfüredi Közös Önkormányzati Hivatal címzetes főjegyzője. Bujdosó Judit tájékoztatása szerint a járási hatóság ellenőrizte az építkezést, és ennek alapján az önkormányzatnak nincs tudomása az engedélyezett tervtől való eltéréstől. A hegycsonkítás tehát papíron, úgy tűnik, rendben van, ami azért is érdekes, mert ha vetünk egy pillantást a tihanyi HÉSZ-re, több olyan passzust is találunk, amelybe mégsem illeszkedik az, hogy valaki ekkora területen letarolja a hegyet. A dokumentum Táj- és természetvédelem című része például kimondja, hogy a település területén található természetközeli élőhelyek, tájképi értékek megóvását biztosítani kell, továbbá a tájhasználat során a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők. A HÉSZ még a Tihanyi-félsziget egészére vonatkozó tájkarakter megőrzéséről is szól, miszerint „a látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait kiemelten kell érvényesíteni, ezért a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani, honos növényzet telepítendő; történeti tájhasználat fenntartandó”. Tihany igazgatási területén a területfelhasználás pedig úgy folytatható, ha a használat a megengedett határértéken túli környezetterhelést és igénybevételt nem okoz, illetve kizárja a környezetkárosítást. Minthogy a tihanyi főépítész kérdésünkre nem jelezte, hogy bármiféle szabálytalanság lenne az építkezés körül, ezek szerint a fent felsorolt szabályok vagy megengednek ekkora környezetpusztítást (bár nem úgy tűnik), vagy a véleményezésnél figyelmen kívül hagyták ezeket.
Több milliárdos támogatást kapott a demjéni cégcsoport modernizációra, mégsem tudták szagtalanná tenni a trágyakomposztálást.
A hivatalos kormányzati nyilatkozatok szerint 17,44 milliárd forintba került az államnak a Mátrai Erőmű visszavásárlása Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől, ám most a Magyar Szocialista Párt - közérdekű adatigénylés útján megszerzett információk alapján - azt állítja, az adófizetőknek összességében 75,14 milliárd forintjába került az ügylet.
A Magyar Villamos Művek ugyanis a vételáron felül egy sor kötelezettséget is átvállalt, közte tagi hitelek, követelések kifizetését, valamint tőkeemelést is végrehajtott az érintett vállalatoknál és áthidaló hitelkeretet is biztosított.
Bontásban így néznek ki a tételek (milliárd forintban):
Vételár:17,44
Tagi hitel visszafizetése: 4,898
Tőkeemelés: 19 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.)
Áthidaló hitelkeret: 11,4 (Mátrai Erőmű), 7,4 (SPI Kft.), 7,6 (SGI Kft.)
Ez pedig azt jelenti, hogy az állam tiltott módon részesíthette támogatásban Mészáros Lőrinc érdekeltségeit, így versenyelőnyt biztosított számukra más gazdasági szereplőkhöz képest.
