Hétpróbás politikai kalandorokhoz vezetnek a szálak az Átlátszó által korábban bemutatott dunakeszi hulladéklerakó ügyében. Előző cikkünk hatására a fideszes vezetésű Dunakeszi új szerződést kötne az üzemeltetőkkel, szigorúbb feltételekkel, mint eddig.
Már eddig is sejteni lehetett, a minap pedig nyilvánossá is vált, hogy az Európai Bizottság pénzügyi szankciós lehetőség hiányában nem tudta megakadályozni a magyar kormány azon tervét, hogy a lakosságnak szánt uniós energiahatékonysági ingyenpénzt a középületek felújítására terelje át. Ez egy 90 milliárd forintos átcsoportosítást jelent, amiért cserébe a lakosság csupán uniós ingyenhitelt kapott. Mindennek meg is lett a következménye, hiszen a módosított Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Programban már csak kisebb energiamegtakarítást tudott vállalni 2020-ig Magyarország, és közben döcögősen halad a családi házaknak kiírt EU-pályázat keretének igénylése is, mivel abban kizárólag hitelt kínálnak a lakosságnak az ingyenpénz helyett.
Kéthektárnyi zöldövezetet akarnak iskolaként beépíteni Gödön, ami közvetlenül határos egy természetvédelmi területtel. A helyiek egyetértenek abban, hogy kell iskola, de az önkormányzat által kijelölt helyszínt egyöntetűen elutasítják. Egy lakossági fórumot is összehívtak az ügy miatt, ahol aztán kibújt a szög a zsákból.
Két héttel ezelőtt történt, hogy ismeretlenek egy Oszter Sándorra emlékeztető személy társaságában elzárták az Oszter Sándor birtokán engedély nélkül kialakított mesterséges tó kifolyóját, minek következtében másnapra veszélyhelyzet alakult ki. A gátszakadás elmaradt, viszont a hozzánk eljutott dokumentumok alapján a hatóság mintha nem az illegális tó illegális feltöltőivel foglalkozna, hanem az Oszterrel hadakozó horgászegyesületet csuklóztatná.
Az uniós pénzeknél különösen nagy a lopásveszély, elég kiválasztani a legutolsó olyan pályázatot, aminél szokatlan megoldásokat használtak, és nem akartak válaszolni a sajtó kérdéseire. Ez a Kehop 5.2.12-es milliárdos pályázati csomagja, állami sportlétesítmények energetikai fejlesztése a célja.
Pattanásig feszült a hangulat a Tolna megyei Madocsán, ahová a szekszárdi Bet-Bau cég kavicsbányát építene. A helyiek féltik a mezőgazdaságot, a természetet és a környék nyugalmát. A beruházó Paks II-re hivatkozott, hogy oda szállítana majd. Süli János paksminiszter puhán hárít, ami azonban nem nyugtatta le a kedélyeket, pedig a madocsaiak nem ellenségei az atomprojektnek. A kavicsbányát tervező cég a NER kegyeltjének tűnik, tulajdonosai egyéb érdekeltségeihez ömlik a közpénz. A Bet-Bau egyik tagját ráadásul ugyanúgy hívják, mint a Fidesz egyik 2014-es pártfinanszírozóját – hogy ez véletlen azonosság-e csak, a cégnél igyekezünk tisztázni, reméljük, sikerül.
A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon a Paks II. atomerőmű bővítési projekt állami támogatására adott európai bizottsági jóváhagyást – jelentette be Elisabeth Köstinger osztrák környezetvédelmi miniszter csütörtökön közleményben, írja az MTI.
Egy igen érdekes tenderen van túl Orbán Viktor kedvenc falujának vezetője. 6,5 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. és az Euroaszfalt közös konzorciuma az NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. szennyvíztisztitó-telep korszerűsítése címén.
Az osztrák kormány megerősítette: Ausztria az Európai Unió bíróságához fordul Paks 2 állami támogatása miatt. A négyezer milliárd forintos atomerőmű-bővítési beruházás sorsát bizonytalanná tevő jogi lépésre várhatóan szerdán kerül sor. Ausztria nem kizárólag a magyar atomprojektet nem nézi jó szemmel, korábban a szintén állami támogatással épülő brit Hinkley Point C beruházást is megtámadták az uniós bíróságnál.
Megírtuk, a siófok-szabadifürdői Aranypart szabadstrandon 99 férőhelyes magánjachtkikötőt építene a Divinus Befektetési Alapkezelő Zrt.
