language

Intézmények:

Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) highlight_off

Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)

A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (röviden KESMA) 2018-ban alapított magyar alapítvány. A szervezet pénzügyi számláját az MKB Bank Zrt. vezeti. Az alapítvány létrehozását a maradék, erősen szűkített terű sajtó azzal bírálja, hogy ezzel még tovább nő az állami költségvetési, illetve adópénzen fenntartott „fideszes médiabirodalom”, tehát nemcsak tömegtájékoztatási, de gazdasági monopólium birtokló Orbán-kormány propagandacéljaira. Ezzel együtt az alapítvány élére Fidesz-közeli személyek kerültek azért is, mert csak és kizárólag már addig is fideszes kötődésű médium vált a részévé, nem véletlen, hogy a kormány az alapítvány médiatulajdon-koncentrációját „nemzetstratégiai jelentőségűnek” minősítette. A kuratórium elnöke 2019-ig Varga István, lemondását követően Szánthó Miklós, 2022-től pedig Liszkay Gábor.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [106]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész

Markában tartja-e a Fidesz az ellenzéket, s ha igen, milyen eszközökkel? Hogy működött egy nagykoalíció a pártfinanszírozás szürkezónájában, és hogy lett annak kizárólagos irányítója a Fidesz? Cikksorozatunk az illegális pártfinanszírozás elmúlt harminc évét mutatja be a rendszer működtetőinek elmondása alapján, és egy demokráciát, ahol még azt is megvásárolhatod, hogy ki legyen a választáson az ellenfeled.

Versenytorzító hagyományt folytat a kormány a nemzetstratégiai jelentőségű Vodafone-felvásárlással

Közel egy évtizede teremtette meg magának a lehetőséget az Orbán-kabinet arra, hogy közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítsen át sok milliárd forint értékű céges tranzakciókat, kizárva így az ügyletek vizsgálatából a Gazdasági Versenyhivatalt.

A NER-biznisz virágzik, Mészáros Lőrinchez dől a pénz

Évről évre több, valamelyik NER-milliárdoshoz kötődő cég bukkan föl a legnagyobb nyereségű hazai vállalatok toplistáján. Akiknek mindig nyerniük kell, azok természetesen tavaly is nyertek.

A fideszes médiabirodalom kulcsfigurája betört a szépségiparba

Mészáros Lőrinc üzlettársa és egyben a Fidesz-párti médiabirodalom, a KESMA alapítójának tulajdonosa szállt be a volt államtitkár, Boros Anita vállalkozásába.

Üzleti titok, hogy mennyiért vette meg az állam a Nemzeti Sportot

Október első napján jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy az állam megvette a Nemzeti Sport nevű lap kiadóját. A vételárat szokás szerint sehol sem közölték, és erre vonatkozó megkeresésünket az állami tulajdonosi jogok gyakorlójának kijelölt állami cég is hárította azzal, hogy ő nem tudja. Végül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől kaptunk választ: nem mondják meg, mert a szerződés üzleti titok.

Választási kampány nélkül kevesebb jut propagandára, de az a „megfelelő” helyekre

Harmadára csökkent az állami reklámköltés a tavaszi parlamenti választás után, de az eloszlása semmivel sem lett demokratikusabb: több mint 80 százaléka kormányközeli médiumokhoz került.

Mészárosnál is „nemzetibb” nagytőkés születik? – Jászai Gellért útja a Vodafone-ig

Lehet gyorsabban terjeszkedni, mint Mészáros Lőrinc? A SCD-csoporttal egykor a turisztika „Molját” építő, majd a kudarcos kísérlet közben Medgyessy Péter exkormányfőt balatoni partszakaszhoz segítő Jászai Gellértnek sikerülhet. A balról jobbra fordult üzletember – csak úgy mellékesen – Tiborcz Istvánnal is ingatlanbizniszelt, most pedig regionális multit faraghat a hazai Vodafone-t bekebelező 4iG-ből. A Fidesz ugyanis stratégiai érdeknek tartja, hogy a közművek – köztük a digitális infrastruktúra – Jászai-féle „nemzeti nagytőkésekhez” kerüljenek. E folyamatnak vannak ésszerű elemei, de az alapja minimum billeg. Mert szinte egyetlen tény sem indokolja a „nemzeti” és a „tőkés” szavak használatát. Vélemény.

A visszautasíthatatlan ajánlattól a különadókig – így államosít Orbán, a Vodafone a legutóbbi zsákmány

A Vodafone megszerzése egy jól ismert taktika része az Orbán-kormány részéről, ahol sokféle eszközt bevetnek az állami, de legalábbis kormányközeli tulajdon erősítésére. Van, amikor az állam üzleti szereplőként jelenik meg, ha magyar kézbe szeretne adni egy üzletágat, máskor inkább a törvényekkel teremt olyan helyzetet, hogy nagyon ne lehessen más végeredmény, mint amit szeretne. És persze van, amikor meghúzódik a háttérben, hozzá közel álló piaci szereplőkre bízva az elvileg független üzleti döntéseket.
Találatok: [106]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>