K-Monitor Adatbázis

Noha a Belügyminisztérium évekkel ezelőtt körlevélben hívta fel a figyelmet az állampolgárok pénzét jogellenesen elherdáló víziközmű-társulatokra, mostanában a zavar jeleit lehet észlelni a csatornaberuházások szakmai felügyeletét ellátó vízügyi igazgatóságoknál. Az egyik igazgatóság hallgat, amikor arról kérdezzük, hogyan emelkedhetett meg egyik pillanatról a másikra egy beruházás végösszege milliárdokkal. A másik ugyanakkor teljesen átláthatóvá tette jogalkalmazó tevékenységét egy precedens értékű törvényességi ügyben.

Furcsa problémát okoz a feszültség-ingadozás a Csongrád megyei Kübekházán: pár másodperces áramkimaradás vagy áramingadozás esetén is leállhat az uniós százmilliókból épített rendszer, és nincs helyi ember, aki ezt visszakapcsolhatná. Az ivóvízminőség javítását szolgáló beruházást a Békés Drén Kft. végezte. A céget és az Alföldvíz Zrt.-t is hiába kerestük.

Aki csak számít: Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, Public Sector Consulting, Provital. Összegyűltek, mint bogárkák a lámpafényre a sóskúti szennyvízcsatorna-beruházás bedolgozóiként. Azon ellenben máig megy a huzavona, hogy a 2015-ben átadott közműhöz befizetett lakossági önrészt az ingatlantulajdonosok visszakapják-e.

Mégis létezik díjmentes közműbekötés: a gázszolgáltató valóban nulla forintért végzi a bekötési munkát. Azért a földmunkáért, tervezésért, amiért a vízműveknél több százezer forintot fizettem, a gázosok nem kértek semmit. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint a jogszabályban kell a megoldást keresni. Próbáltuk, kifogott rajtunk.

A kormányhivatal a legkeményebb vizsgálati eszközt vetette be, miután felmerült, hogy jogsértően költik el Tárnokon a lakosságtól a csatornaberuházásra beszedett pénzeket, amelyekkel ráadásul már évekkel ezelőtt el kellett volna számolni. Ha elfogadják az ügyben a hivatalokkal évek óta harcoló tárnoki civil aktivista érvelését, akkor maga a kormányhivatal is elrendelheti az elszámolás megindítását.

Évek óta alapszabály-ellenesen működik a tárnoki csatorna-beruházást finanszírozó vízi-közmű társulat. Ez a szakmai ellenőrzést folytató vízügyi hatóság vizsgálata nyomán derült ki. Azt sem tudni, hogy a több százmillió forintot kitevő lakossági hozzájárulásokat beszedő és kezelő társulat 2008 és 2012 között tartott-e egyáltalán küldöttgyűléseket. Megsértették az előírásokat akkor is, amikor a polgármestert beválasztották a társulat intéző bizottságába – olvasható a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság egyik hivatalos iratában.

A csatornaépítéshez beérkezett jelentős uniós támogatás ellenére a 250 ezer forintos lakossági önrészből Érden mindössze 11 ezer forintot akarnak visszafizetni. Az ellenzék szerint kérdéses, hogy jogszerűen finanszírozták-e a lakossági pénzekből a kiegészítő beruházásokat.

Jogszabályi rendelkezésekbe ütközően Érden útépítési beruházásokra költöttek a lakossági csatornapénzekből. A polgármester, aki a projektet levezénylő szervezet elnöke is volt, nem hajlandó elárulni, hogy kik az útépítési beruházások kedvezményezettjei. Eközben az országban egymás után indulnak a bírósági és hatósági eljárások a lakosságtól beszedett pénzek szabálytalan elköltése miatt. Csütörtökön Érden is döntés születhet.

Díjmentessé válnak a közműcsatlakozások a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak 2017. július 1-jétől – ezzel büszkélkedett a kormány körülbelül egy éve. A víziközmű szolgáltatók már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem lesz itt nagy spórolás. Most az is kiderült, miért mondták.

Korábbi cikkünkben megírtuk: Tárnokon a csatornaberuházást ugyan 2015-ben befejezték, de nem számolnak el a lakosok által befizetett pénzekkel. Ez áll abban a beadványban is, amely alapján a vízügyi hatóság most adatokat kér a helyi csatornatársulattól ás a tárnoki önkormányzattól – utóbbi egyelőre nem reagált a vizsgálatra.