language

Lapok:

Magyar Hírlap highlight_off

Magyar Hírlap

A Magyar Hírlapot 1968-ban alapították a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának napilapjaként. A rendszerváltás után liberális fordulatot vett, külföldi tulajdonba került, először az angol Maxwell, majd a Marquard nevű céghez. 2003-ban a svájci tulajdonú Ringier kiadó magyarországi leányvállalata, a Ringier Kiadó Kft. tulajdonába került. 2006-ig a lap liberális, balliberális irányvonalat képviselt, mely a centrum irányába húzott. A politikai rányváltásra azután került sor, hogy 2005 szeptemberében Széles Gábor magyar üzletember vásárolta meg a lapot, mely addigra túl volt egy viszontagságos időszakon, ugyanis a Ringier Kft megvásárolta a Népszabadságot is, amely jelentős jogi akadályt képzett. A vonatkozó törvény értelmében ugyanis egy vállalat nem birtokolhatott két lapot, így a Kft. megvált a Magyar Hírlaptól, ami egy rövid ideig nem jelent meg. Az ideológiai és politikai változások 2006-ban következtek be, a Magyar Hírlap egy konzervatív, jobboldali, antiglobalitsa, polgári kötődésű napilappá vált. Online felülete a magyarhirlap.hu. A lap kiadója jelenleg a Magyar Hírlap Kiadói Kft., melynek tulajdonosa az SGH Kft.-n keresztül  Széles Gábor és családja.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1749]  Oldalak:   <<  <  166 167 168 169 170 171 172 173 174 175   >  >>

Vitatott Dunaferr-sikerdíj

Eddig több mint 400 millió forintot fizetett ki az ÁPV Rt. és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság a Dunaferr vagyonkezelőjének, az Acél XXI. Kft.-nek - tudtuk meg az ÁPV Rt.-ben. Az állami szuperholding egyébként több mint két éve visszatartja a szerződésben foglalt sikerdíjelőlegeket. A miniszterelnök a vagyonkezelői szerződés módosítását, esetleg megszüntetését szorgalmazza.

Megtiltanák az ajándékozást a választási kampányban

A pártok az egymillió forintos kampányköltség szigorúbb betartását tartanák szükségesnek. Az MSZP és az FKGP ezen belül megtiltaná az ajándékok osztogatását a kampányidőszakban. A legnagyobb kormánypárt szerint nincs szükség a választási törvény módosítására.

Szabó János elismerte: "ellencsapás" volt Szanyi feljelentése

Feljelentés-kiegészítést rendelt el a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal a Torgyán József ellen a múlt hét pénteken beérkezett két feljelentés ügyében. Szabó János kisgazda védelmi miniszter a Nap-kelte tegnapi műsorában nem tagadta, hogy van összefüggés Szanyi feljelentése és aközött, hogy a tárca bejelentette egy tízmillió forintos kártérítési per indítását a szocialista képviselő és cége ellen.

Újraindul a Tocsik-per

A Fővárosi Bíróságnak meg kell ismételnie a Tocsik-per tárgyalását, miután a Legfelsőbb Bíróság megalapozatlannak tartotta az első fokú ítéletet. A határozat szerint a bíróságnak tisztáznia kell, hogy Tocsik Márta a 804 millió forintos sikerdíjért végzett-e tényleges munkát az ÁPV Rt.-nek.

Parlament előtt a pártingatlanok ügye

A pártok ingatlanhasználatáról szóló törvényjavaslatokról vitázott tegnap délelőtt a T. Ház. A kormánypártok és a MIÉP képviselője támogatta a törvényjavaslatokat, az MSZP élesen elutasította, az SZDSZ a vitában elhangzottaktól, illetve a módosító javaslatok beépítésétől tette függővé frakciószavazatát.

Feljelentették Torgyánt

Hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanújára hivatkozva Szanyi Tibor szocialista országgyűlési képviselő feljelentette Torgyán Józsefet. Az MSZP-s képviselő úgy tudja, hogy kisgazda-politikusok vállalkozásai több száz milliós támogatáshoz jutottak jogtalanul. Torgyán és az érintettek hamis vád miatt szintén feljelentik Szanyit.

A MOSZ feljelentette Torgyánt

A MOSZ az állampolgári jogok országgyűlési biztosához fordult, illetve az Országos Rendőr-főkapitányságon feljelentette Torgyán Józsefet, mivel az agrárszervezet úgy véli, hogy a miniszter visszaélve hatalmával többször megfenyegette a tüntetésre készülő gazdálkodókat. Torgyán szerint jogilag nem kellően megalapozott a MOSZ lépése.

Többfrontos harcot kezdenek a korrupció ellen - szigorúbb büntetési tételek

Az igazságügy-miniszter áprilisban találkozni szeretne a gazdasági élet tíz legfontosabb hazai szereplőjével, és a legtöbbet befektető multinacionális cégek képviselőivel, hogy együttműködést ajánljon a közélet korrupciótól való megtisztításához. Szakértők szerint tavaly, csak a közbeszerzési eljárások során 25 milliárd forint vált kenőpénzzé. A tárca tegnapi tájékoztatóján elhangzott: megemelik a korrupciós bűncselekmények büntetési tételeit.
Találatok: [1749]  Oldalak:   <<  <  166 167 168 169 170 171 172 173 174 175   >  >>