Lapok: |
Nem lépett Kishantos ügyében az Alkotmánybíróság
Lényegében formai okokra hivatkozva utasította el az NFA-val kapcsolatos egyes törvényi paragrafusok megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezést az Alkotmánybíróság (AB). A tét nem volt kicsi: semmissé válhattak volna az állami földbérleti szerződések, s megkérdőjeleződhetett volna a földprivatizáció érvényessége is az AB előtt, miután a Fővárosi Törvényszék a testület elé küldte az ezeket megalapozó törvényt.
Újabb ügyben nyomoznak a roma önkormányzatnál
Miközben számon tartani is nehéz, hogy összesen hány vizsgálat és nyomozás zajlik az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ), a Magyar Nemzet újabb rendőrségi eljárásról szerzett tudomást. Ezúttal a roma szervezet luxusautó-beszerzése miatt rendelt el nyomozást a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya. A rendőrség hivatali visszaélés gyanúja miatt, ismeretlen tettessel szemben vizsgálódik.
Új kórház, régi trükk?
Nem tudok semmit, arról nem tudok semmit, nem válaszolok – közölte lapunk érdeklődésre Tamás László Fidesz-közeli vállalkozó az újbudai Dobogó nevű városrészbe tervezett szuperkórház ügyében. Pedig, mint azt munkatársunk közölte vele, a hatályos tulajdoni lapok szerint ő maga és lánya, az általuk működtetett közös cég, valamint üzlettársuk a tulajdonosa annak a csaknem 8,8 hektáros területnek, amely pontosan az „Egészséges Budapest Program Dél-budai Centrumának” leendő helyszínén található.
Egyre kínosabb a kötvényprogram
A kormánypárti politikusok komoly csúsztatásokkal védték a korrupciógyanús üzletet. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a gazdasági bizottság csütörtöki ülése után felmutatta az elkészült dokumentumot, amely a letelepedési kötvény értékelését tartalmazta. A tárcavezetőt szokásos éves meghallgatása után kérdezte meg a Hír TV, hogy a kormány mikor vezeti ki a kötvényprogramot. Erre a kérdésre Varga Mihály nem válaszolt, csupán a program felülvizsgálatával kapcsolatos minisztériumi jelentést lobogtatta.
Brüsszel szemmel tartja a magyar útépítéseket
A 2007–2013-as európai uniós ciklusban tapasztalt versenykorlátozó pályáztatás után az Európai Bizottság a 2014–2020-as időszakban is fokozott figyelmet fordít a magyarországi útépítések tisztaságára, a szabályok betartására – értesült lapunk brüsszeli forrásokból. Információink szerint ez egyelőre nem jelenti hivatalos vizsgálat elrendelését az uniós intézmény részéről, vagy a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) beavatkozását, de Brüsszelben gondosan ügyelni fognak arra, hogy a magyar hatóságok ne csempésszék vissza a korábban kifogásolt „protekcionista” feltételeket. Ezekkel ugyanis az Európai Unió olvasatában a magyar útépítő cégeket hozta helyzetbe a kormány a külföldi vállalatokkal szemben.
Csütörtökön kiderülhet a kötvényüzlet sorsa
Miután több mint 110 milliárd forintos bevételre tettek szert a Fidesz-közeli offshore cégek a letelepedési kötvényprogramon keresztül, a kormány kiteríti a kártyáját, és csütörtökön kiderül, mi lesz a kötvényprogrammal: megszűnik, vagy csak átalakul.
Nem áll le a sokat bírált kötvényprogram?
Hiába kérik a magyar ellenzéki pártok a letelepedésikötvény-program leállítását, az elbukott alkotmánymódosítás nem befolyásolja a kötvényvásárlás útján biztosított bevándorlást, így a program 2017-ben is folytatódik majd – ilyen és ehhez hasonló felhívásokkal kezdték el hirdetni a kínai vízumügynökségek a magyar kötvényprogramot. Az ügynökségek – amelyek kapcsolatban állnak a speciális papírokat közvetítő cégekkel – honlapjain is megtalálható marketingcélú felhívások a jövő év első negyedére vonatkoznak.
Varga Mihály furcsán védi a kötvényeket
A magyar gazdaság számára a letelepedési kötvények akkor is biztonságos devizaforrást jelentettek, amikor szűkös volt Magyarország eurófinanszírozási lehetősége – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunk tegnapi cikkére, amelyben arról írtunk, hogy a kötvénnyel az állam az elmúlt két évben 8,7 milliárd forintot bukott.
Tarsoly Csaba: Orbán Viktor a hibás
Először adott interjút a sajtónak letartóztatása után Tarsoly Csaba. A Fővárosi Főügyészség eleinte nem engedélyezte, de miután a Magyar Narancs bírósághoz fordult, beszélhetett a Quaestor előzetesben ülő egykori elnök-vezérigazgatója. Az ügyészség szerint 210 milliárd forint tűnt el, Tarsolyt 753 rendbeli, bűnszervezetben elkövetett csalással és kötvénykibocsátással vádolják. A vád szerint a Quaestor fiktív kötvényeket bocsátott ki, és az egykori vezér a cég házipénztárát is dézsmálta.
Pharaon-ügy: többen is amerikai csapdát sejtenek
Nem kapott választ a kérdéseire az USA budapesti nagykövetségétől a Magyar Idők, a 444.hu pedig hosszú cikket közölt arról, miért lehetséges, hogy valóban amerikai titkosszolgálati játszma állhat a háttérben. Az Atv.hu közölte: az orosz és az izraeli titkosszolgálatnak is érdekében állhatott kiszivárogtatni a kormány kötődéseit az üzletemberhez.