K-Monitor Adatbázis

Spéder Zoltán, az FHB bankcsoport elnök-tulajdonosa és a CEMP médiacsoport irányítója a Fidesz és a teljes magyar állam erőteljes támogatásával szőtt és valósított meg nagyratörő terveket a magyar pénzügyi rendszer és a közműszektor jelentős részének bekebelezéséről.

Spéder az FHB élén az elmúlt években a kormány és személyesen Orbán Viktor teljes támogatásával vezényelte a takarékintegrációt, és a posta meg az FHB közeledését. A Takarékbank, a takarékintegrációt irányító SZHISZ és a Magyar Posta vezető posztjaira Spéder korábbi FHB-s munkatársai kerültek, majd egyre jobban összefonódott a három szervezet, az FHB-csoport cégei pedig több ponton is meglékelték a rendszert és pénzt szivattyúztak ki belőle.

A Magyar Posta most taktikát váltott, és azt írták vissza neki, hogy átnézik, hogy a kért adatok közül szerintük melyek a közérdekűek, és ezeket oda is adják, ha előbb Tóth kifizet nekik 67.763.321 forintot, és ha az általuk most megbecsült terjedelemnél a kért dokumentumok hosszabbak volnának, akkor további 1.910 forintot minden oldal után.

Szerdán első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.

A parlament kedden kivételes eljárásban módosította a jegybanktörvényt, amelynek kapcsán többen felhívták a figyelmet, hogy az Alaptörvénybe ütközik. Emellett korlátozták Magyar Posta piaci alapú szolgáltatásaira vonatkozó adatszolgáltatását, illetve a parlament döntése nyomán a cégek és a civil szervezetek haladékot kaptak az új Ptk. alkalmazásához, valamint adókedvezményt kapnak a budapesti olimpiai pályázat támogatói.

Tiltakozunk a Németh Szilárd kormánypárti képviselő által előterjesztett törvényjavaslat ellen, mert az jelentősen korlátozná a közpénzhasználat ellenőrzését és a közérdekű adatok megismerését. Ezért, más civil szervezetekkel összefogva, arra kértük a parlamenti képviselőket, hogy ne szavazzák meg azt a módosítást, amely mentesítené a közel 200 milliárd forintnyi állami vagyon felett rendelkező Magyar Postát a közérdekű adatkérések megválaszolása alól.

Szép csendben jócskán megemelte az állami cégek vezetőinek juttatását a kormány: míg például az egyszerű MÁV-dolgozók jelentős része idén nem számolhat érdemi jövedelemnövekedéssel, a menedzsment tagjai eddigi bérük akár két- és félszeresét is hazavihetik alapbérként. A vezetői bérekről szóló szabályozás egyszerre következetlen, képmutató és igazságtalan.

A 2014-es év megint a Fidesz-közeli cégek éve volt. Az Átlátszó 6 cég összesen 140 milliárd forint értékű nyertes közbeszerzését nézte át, az adatokból pedig kiderült: a legjobban ezúttal is a Közgép járt, amely partnereivel közösen 2014-ben 93 milliárd forint értékű megbízást kapott. Nem volt oka a panaszra a kormány kedvenc médiaügynökségeként emlegetett I.M.G.-nek sem, amely közel 10 milliárd forintról írhatott alá szerződéseket. Jól teljesítettek azok a vállalatok is, amelyek az év közepén kerültek a miniszterelnök barátjához, Garancsi Istvánhoz, a Market Építő Zrt. például 7,5 milliárd forintnyi állami megrendelést kapott.

Továbbra is mérsékelt az érdeklődés a Magyar Krónika iránt: az újságból havonta 10 ezer példányt nyomnak, de csak nagyjából kétezer fizető olvasója van. A lap több millió forint értékben kap állami hirdetéseket, a Magyar Nemzeti Bank például 4,8 millióért jelentetett meg cikkeket, de a Magyar Posta is hozzájárult az újság megjelenéséhez. A főszerkesztő adományozókat keres, támogatás nélkül ugyanis nem maradhat fenn a lap.

Vajon mi a legjobb megoldás, ha olcsóbbá és gyorsabbá szeretnénk tenni az állami szervek közötti hivatalos érintkezést? Teljesen átállni az államigazgatásban az elektronikus levelezésre, a digitális aláírás használatára és iratarchiválásra? Nem rossz, de a kormánynak sokkal jobb ötlete volt: új, központi iktatóhivatalt hozott létre!