A Mérték Médiaelemző Műhely évek óta elemzi az állami reklámköltés alakulását Magyarországon. A rendszeresen megjelenő Soft Censorship jelentés egy-egy év fejleményeit tekinti át, de fontos, hogy folyamatában is lássuk, hogy az állami reklámköltés miként alakítja át a médiapiaci viszonyokat. Rövid tanulmányunkban ezért a 2006-2016 közötti időszak állami reklámköltését vizsgáljuk, bemutatva, hogy az egyes érdekcsoportok, tulajdonosi körök miként részesedtek a közpénzből ebben a formában.
Nincs az a pénz, amit az 56-os emlékbizottság el ne tudna égetni, ráadásul közben Gulág-emlékév is van, nyilván az sincs ingyen. Tavaly nyáron a Gulág-emlékbizottság 1,4 milliárd forint összértékű pályázatot írt ki az emlékévhez kapcsolódó négy témakörben. Stefka István itt is tudott nyerni egy szerényebb összeget.
Egy kormányközeli céget bízott meg a Magyar Nemzet Bank a fizetőeszközök cseréjével kapcsolatos kommunikációs feladatok lebonyolításával.
A bankjegycsere programjának kommunikációját is a New Land Media Kft.-re bízta az MNB, a cég szerződésben áll a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal, és részt vesz az 1956-os emlékévhez kapcsolódó kampányban is.
Ismét csaknem félmilliárd forint közpénz kerül egy kormányközelinek is nevezhető céghez. Az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent tájékoztató szerint a jegybank nettó 450 millió forintos díjat fizet a New Land Media Kft.-nek több kommunikációs kampány lebonyolítása fejében.
2016 szeptemberében, az október 2-i kvótanépszavazást megelőző utolsó hónapban és a referendumot követő hetekben összesen 2,9 milliárd forintot költött a kormány reklámkiadásokra. A pénz nagy része szokás szerint a Fidesszel lojális médiacégeknél landolt. A legtöbbet a TV2, a Kod Media, a Mediaworks és az Origo kapta, de nem járt rosszul a Lokál, a Magyar Idők és a Pesti Srácok sem.
Szerda reggel megjelent egy cikk a kormányzati propagandamédia origóján, azaz Origón arról, hogy Hajnal Miklós, a Momentum korábbi vezetőségi tagja. Nem valami jó ember. Az Origo arra alapozza a mondandóját, hogy Hajnal korábban egy társával alapított egy céget, amibe a Traction Labs Zrt. befektetett 12 millió forintot, de a dologból nem lett semmi. Az Origót nem érdekelték az olyan apróságok, hogy a Traction Labs igazából csak 9,3 millió forintot fektetett be, és Hajnalékkal semmilyen vitájuk nincs, nemhogy pénzügyi követelésük a cégalapítók felé.
Nekivágnak a világnak a Mészáros-cégek. Erről a Konzum elnök-vezérigazgatója, a felcsúti polgármester üzlettársa nyilatkozott a Világgazdaságnak.
Megírtuk, hogy már az ausztráliai magyarok sem maradnak köztévé nélkül. Dobos Menyhért, a Duna MSZ Zrt. vezérigazgatója akkor azt nyilatkozta, sikeres és eredményes tárgyalásokat folytattak a Duna Médiaszolgáltató Zrt. vezetői Ausztráliában.
Januárban a közmédia vezetői az új-zélandi Aucklandben és Szingapúrban is jártak, a Duna World csatorna célkitűzéseiről, programjáról adtak tájékoztatást a helyi magyaroknak.
A kormánypárti sajtó térnyerését és a kormány civil szervezetekre gyakorolt nyomását is szóváteszi szokásos éves jelentésében Magyarországra vonatkozóan az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma.
