K-Monitor Adatbázis

8800 pénzmosás gyanújára utaló bejelentést tettek a hazai bankok és más szolgáltatók az adóhivatal keretei között működő pénzmosás elleni irodánál 2016-ban, írta a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tartozó információs iroda beszámolója alapján.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen 30 igazságügyi ajánlást tett a magyar Legfőbb Ügyészség felé, többségében olyan, az uniós támogatások magyarországi felhasználását érintő ügyekben, amelyekben a saját vizsgálatuk alapján bűncselekmény gyanúja merült fel. Ezen felül az OLAF 4 olyan jelzéssel is élt, ami bűncselekményre utaló adatok, iratok továbbítását jelentette a magyar vádhatóság felé, büntetőeljárás indítására vonatkozó ajánlás nélkül – közölte a Polt Péter vezette szervezet az Átlátszó megkeresésére. Míg a büntetőeljárás minden ilyen esetben megindult, vádemelésig csak 6 esetben jutott a nyomozás, jogerős ítélet pedig még csak 1 esetben született.

A gyanú szerint a Komárom-Esztergom megyében húsüzemet és boltokat üzemeltető férfi testvérpár 86 millió forint áfát csalt el, költségvetési csalás miatt a NAV nyomoz az ügyben - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az MTI-vel.

Az elmúlt évben 1673 esetben tagadta meg a NAV az adószám kiadását, ami 73 százalékos növekedés 2015-höz képest - írja a feketelista.hu. 2013 és 2016 között összesen 4783 vállalkozás megindítását akadályozta meg az adóhivatal, 5930 esetben pedig törölték az adószámot, mert az érintett cégek külön felszólítás ellenére sem hárították el az adóregisztrációs akadályt.

800 milliós adócsalás miatt javasolnak vádemelést egy budapesti könyvelőiroda vezetőjével és tizennégy társával szemben – közölte a NAV.

„A béremelés fontos, de nem elég jó kampánytéma. Nem generál konfliktust, nem ütköznek érdekek, nincs vita, nem görgethető sokáig. Egy jó kampányhoz ellenségek is kellenek, akik ellen harcolni lehet, akik mobilizálják a tábort.” - válaszolta pár héttel ezelőtt kérdésemre egy kormányközeli elemző, amikor arról kérdeztem, vajon a minimálbér növekedését, és egyéb hangulatjavító intézkedéseit állítja-e a kommunikáció középpontjába idén a kormány.

A pécsi városvezetés 2016 júniusában kezdett ügyeskedni a Zsolnay-gyár többségi tulajdonosa, a korábban még megmentőként üdvözölt szír-svájci befektető ellehetetlenítése érdekében, ám a tervük mára csődöt mondott. Hiába hozták létre az önkormányzati Ledina Kft.-t 120 ex-zsolnays dolgozóval, és az MFB hiába adta el a Zsolnay banki tartozását a Fidesz-közeli WHB-nak: felszámolással sem tudták megszerezni a gyárat, mert Bachar Najari kifizette a közel 400 milliós követelést. Így a ledinások munka nélkül maradtak, ráadásul Najarié lesz több önkormányzati ingatlan jelzálogjoga is. A város vesztésre áll a saját maga által indított háborúban, Najariék pedig furcsa ajánlatokat kapnak kormányközeli üzletemberektől.

Új időszámítást ígér a Nemzetgazdasági Minisztérium a vagyonukat offshore számlákon rejtegetők és így az adófizetést elkerülők ellen, ezért az NGM hétfőn a parlament elég terjesztett törvényjavaslatában még adna egy utolsó esélyt a vagyonukat külföldön rejtegetőknek, hogy fizessenek.

Zárolta a NAV annak a Vahl Rezsőnek a vagyonát, aki két trafikot is elnyert korábban Szegeden, és akinek a cége egy gyanúsan túlárazott vadasparki játszóteret épített 2013-ban, abban az ügyben azóta nyomozás is indult.

Bedöglött projektek szegélyezik az utat, ami a hírhedtté vált rakamazi Teknősház és vízi tanösvény teljes kudarcához vezetett. Az elfüstölt százmilliók egy részéről pedig még a finanszírozó szervezet sem tud, a NAV Bűnügyi Igazgatósága viszont egy éve nyomoz utánuk.