language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  6 7 8 9 10 11 12 13 14 15   >  >>

Egy liter víz, ötven kilométer száguldás

Vidám pillanatokkal kezdődött a Schadl–Völner-ügy keddi tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. Az ügyvédek szóvá tették, hogy mivel a pulpitus túl magas, a bíró széke pedig túl alacsony, nem látják Tóth Erzsébet bírónő arcát. Majd egy iratköteget teszek magam alá – viccelődött a hallgatóság derültségére bírónő, hozzátéve, hogy az is megoldás, ha az alant elhelyezkedő Varga Zoltán ügyvéd – korábban fideszes képviselő, illetve a KESMA kérészéletű vezetője – kap egy párnát maga alá.

„Szinte hihetetlen, hogy azt tekintik ellenségnek, aki kritikát mer megfogalmazni”

Közös állásfoglalásban fejezte ki tiltakozását a Budapesti Corvinus Egyetem több mint száz dolgozója, amiért az egyetem vezetése azonnali hatállyal kirúgta kollégájukat, Ádám Zoltán docenst. Ő volt az, aki az idei év elején etikai vizsgálatot kezdeményezett, miután megtudta, hogy egyik, befolyásos családból származó hallgatója úgy vizsgázhatott le egy tantárgyból - ráadásul egy kifejezetten neki készült feladatsorral -, hogy előzőleg nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. Az ügyben két eljárás is indult, de végül senkit nem marasztaltak el, egyedül az ügyet kirobbantó docenst rúgták ki.

„Nekem nem volt furcsa, hogy Schadl György mindvégig ott állt a végrehajtói irodák mögött”

Folyatódott a Schadl-Völner--per a Fővárosi Törvényszéken. Míg Schadl Györgyöt és a III. rendű R. Róbertet ezúttal is kommandósok hozták a terembe, addig a szabadlábon védekező, szinte minden tárgyaláson jelen lévő Völner Pál ezúttal nem jött el.

Schadl-Völner-ügy: előkerült egy nagy ellentmondás

Mint arról írtunk, múlt héten F. Vivien, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) egykori elnökének volt irodavezetője zömmel a „nem emlékszem” választ adta az ügyvédek kérdéseire. Ennek kapcsán kedden egy nagy ellentmondásra hívta fel a figyelmet a bíróságon Gellér Balázs, Schadl György és szintén vádlott feleségének ügyvédje: Gellér Balázs szerint 2021. november 5-én, amikor Schadlt és az ügy koronatanújává vált F. Vivient az ügyészség elkapta, a nő még azelőtt köthetett megállapodást együttműködésről az ügyészséggel, hogy vallomást tett volna. Gellér Balázs erre abból következtetett, hogy a koronatanú tanúvallomásának ügyiratszáma nem szerepel a megállapodáson.

Schadl-Völner-ügy: A koronatanú gyakran nem emlékszik arra, hogy ki hozta létre a kifizetéseket rögzítő mappákat

Csütörtökön folytatódott a Fővárosi Törvényszéken a sajtóban vád „koronatanújaként” is jellemzett F. Vivien meghallgatása.

Pegasus-botrány: három hónapot adtak Magyarországnak, hogy választ adjon a lehallgatási programok használatáról

A kémszoftverek politikai célú használata több ponton is beleütközik az Emberi Jogok Európai Egyezményének előírásaiba – figyelmeztet az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésében szerdán nagy többséggel megszavazott jelentés és ajánlás.

Újratervezést ígért az Orbán-kormány, sokkal kisebb és zöldebb beruházás lesz a Fertő tónál

Ígéretet tett a kormányzat a Greenpeace-nek, hogy újratervezik a kritikusai szerint súlyosan környezetromboló és megalomán Fertő tavi turisztikai beruházást. A környezetvédő szervezet szerint a jelenleginél sokkal kisebb területre tervezik, úgy, hogy az „újratervezés során a természet védelme fő szempontként fog szerepelni, és a folyamat az érintett civilek számára is átlátható, véleményezhető lesz”.

Kormányközeli magántőkealapnak adja el a MÁV karbantartócégének nagy részét az állam

Magántőke bevonásával válhat jobbá, egyszerűbbé a vasúti járművek karbantartásának és gyártásának folyamata a MÁV-VOLÁN-csoportnál, miután a Kormány döntése nyomán a MÁV VAGON Kft. mintegy 75%-a magánkézbe kerül - közölte kedden az állami vasúttársaság.
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  6 7 8 9 10 11 12 13 14 15   >  >>