language

Lapok:

Népszava highlight_off

Népszava

A nagymúltú baloldali napilapot 1877 májusában a Magyar Szociáldemokrata Párt lapjaként alapították. 1905-től kezdődően napilapként adták ki. A Horthy-rendszerben sajtóperek sokaságát zúdították az újságra, 1932-ben pedig betiltásra került. A II. világháború alatt hol működött, hol nem. A lap újraindítását 1945-ben Szakasits Árpád vezényelte és a Szociáldemokrata Párt központi lapja lett. 1948-ban az államosításokat követően a Népszava a szakszervezetek lapja lett, politikai véleményalkotásra nem volt lehetősége,a pártállam határozta meg a pédányszámot is. 1956 a Szociáldemokrata Párt visszavette a lap szerkesztését. A Népszavát 1957-64 között Kéthly Anna szerkesztette Londonban. A forradalom leverése után újra a szakszervezetek lapja lett a Népszava, amit a rendszerváltást követően privatizálták.

 

1994-ben a Fenyő János vezette Vico vállalatcsoport vette meg. Fenyő 1998-as meggyilkolását követően Fenyő özvegye a lapot eladta. Tulajdonosváltások hosszú sora után 2005-ben az MSZP közelébe került. A rendszerváltást követően a lap kiadója a Népszava Lapkiadó Kft. volt, jelenleg ezt a feladatot a XXI. század Média Kft. látja el 2016 óta óta. A Zrt.-t 2017-ben a Bécsben bejegyzett Horizont Handels und Industrie AG vette meg, mely Puch László MSZP-s pártpénztárnok érdekeltségébe tartozik. A napilapok piacának átalakulását követően a Népszava a legnagyobb példányszámú hazai politikai napilappá vált. 2019 áprilisában a Horizont AG eladta a Népszavát, az új tulajdonos Leisztinger Tamás egyik cége, a Proton Trade Zrt.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  40 41 42 43 44 45 46 47 48 49   >  >>

Több száz millió eurót dobtak ki az ablakon Orbánék

A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból.

Irányított pályázatok: egymilliárd forint összértékben nyert építőipari munkát a turbinagyártó

Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs után most egy Heves megyei fideszes választókerületben derült fény gyanús uniós TOP-pályázatokra.

Többszörösen túlárazott közvélemény-kutatást rendelt meg a FŐTÁV, vizsgálat indul

Tüttő Kata bejelentette, hogy az előző városvezetés alatt, a Mitnyan György által vezetett FŐTÁV a Vízművekhez képest nyolcszoros áron rendelt meg egy felmérést, ráadásul egy követeléskezelő cégtől.

Guller Zoltán ma már mást gondol a balatoni kikötők privatizációjáról

Továbbra sincsenek meggyőző érvek az állami vitorláskikötők „kiszervezésére” – derült ki, miután nyilatkozott lapunknak a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója.

Kétszázmillió a semmibe

Hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tettek: az ellenzéki városvezetés szerint felesleges reklámra herdálta a pénzt a önkormányzat kulturális cége a fideszes években.

Leépítéssel készültek a közpénzesőre a NER-hotelek

Nem mindenkire érvényes a létszámstop. Mészárosék Lőrincék a krízisre hivatkozva előbb kirúgtak 850 embert, majd a járvány miatt megnövelt keretből kasszíroztak 17,7 milliárdot.
Találatok: [2859]  Oldalak:   <<  <  40 41 42 43 44 45 46 47 48 49   >  >>