Közben újabb nemzetközi szervezet kifogásolja a gigaberuházást, és kéri számon a hatástanulmányt.
Eddig közösen használt tereiket, sétányukat féltik a helyiek Aligán, ahol a fürdőegyesület és néhány képviselő szerint a beruházó csak úgy ad tájékoztatást a változtatásokról, ha a megbeszéléseken részt vevők titoktartási nyilatkozatot írnak alá. Közben bontják a régi épületeket, és egy fesztivált is Aligára hoztak. A fejlesztő szerint hangulatkeltés, hogy lezárnák a strandot, a dózerolást viszont szükségesnek ítélték.
Idén tavasszal véget ért a Club Aliga harminc éve tartó Csipkerózsika-álma: az egykori pártüdülő épületeinek többségét elbontották. A terület tulajdonosa, az Appeninn Nyrt. egyelőre csak csepegteti az információkat arról, hogy a kormányzati támogatású nagy turisztikai fejlesztés hogyan alakítja át a különleges múltú területet. Az értékes épületállomány megmaradt részének jövője elég bizonytalannak látszik, a strandot viszont szabadon tartanák. Aliga kivételesen izgalmas és fontos helyszíne volt a 20. századi magyar történelemnek, nemcsak a szocializmus, hanem az azt megelőző korszakok miatt is: kevesen tudják, hogy a löszfal tövében már Rákosi és Kádár előtt is az ország egyik legkülönlegesebb üdülőhelye rejtőzött. Ahogy annyi mást, végül ezt sem sikerül az utókornak megőrizni.
Egyszerre nyit július 1-jén a Mol-vezér cégének esztergomi szállodája és az önkormányzati üzemeltetésű élményfürdő. A polgármester Hernádi Zsolt unokaöccse, a fürdőbe pedig nem kell kifizetniük a borsos napijegyet a szállóvendégeknek.
Vissza nem térítendő milliárdokat oszt ki a kormány magáncégeknek szállodaépítésekre, de a nagyvonalú közbeszerzési törvény miatt sok esetben a szerencsés nyertesnek még közbeszerzési eljárást sem kell kiírnia, így házon belül intézhető, hogy hova vándorolnak a pénzek.
Mindenre akad példa: van olyan szálloda, ahol volt közbeszerzés (igaz, csak egy ajánlattal), van olyan szálloda, ahol két közbeszerzést terveztek, de a másodikat már nem kellett megtartaniuk a törvényi változások miatt, és van olyan szállodalánc is, amelyik bár milliárdokat kapott a kormánytól komplett felújításokra, mégsem kell átlátható, nyílt eljárásban kiválasztania a kivitelezőjét.
MTÜ-féle Kisfaludy-pályázat legnagyobb nyertese, az Opus Global Nyrt.-n keresztül Mészáros Lőrinc felcsúti üzletember érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels Zrt. is, hogy nem kell közbeszerzésekkel foglalkozniuk. Pedig tavaly tavasszal derült ki: 14 vidéki szállodát összesen 17,7 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatásból újíthatnak fel.Adott esetben tehát az is előfordulhatna, hogy Mészáros Lőrinc szállodás cége megbízta Mészáros Lőrinc építőipari cégét, hogy közpénz-milliárdokból újítsa fel a szállodákat. Az OTP bank tulajdonában lévő hotel felújítását és átalakítását 536,5 millió forint vissza nem térítendő közpénzzel támogatta a kormány.
Persze arra is akad példa, hogy egy szállodaépítés az elejétől a végéig közbeszerzéssel történik. Például hamarosan fogadja a vendégeket a Grand Hotel Esztergom, amely Hernádi Zsolt Mol-vezér érdekeltsége. S talán az első olyan luxusszálloda lesz, amely építési költségeinek jelentős részét a Kisfaludy-pályázatokon kiosztott, vissza nem térítendő közpénz-milliárdok fedezték.
A 2,8 milliárd forintos támogatást a Solva Property Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. kapta az MTÜ-től. A Solva Property konkrétan a Solva Magántőkealap tulajdonában van, ami a Gran Private Equity Zrt. által kezelt magántőkealap. A Gran Private Equity pedig Hernádi Zsolt többségi érdekeltsége. Az építkezés kivitelezője a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. lett (csak ők tettek ajánlatot), a szerződés értéke pedig végül 7,6 milliárd forintnál állt meg.
Több ütemben, környezetvédelmi hatástanulmány nélkül újulhat meg a szebb napokat látott lepencei strand. Az állami milliárdokkal megtámogatott beruházó szerint nincs is ilyesmire szükség.
Hiába ellenzéki a városvezetés, a közlekedési cége újabb hét évvel meghosszabbította Habony Árpád barátjának bérleti szerződését a metróban lévő pékségekre. 2034-ig maradhatnak.
izet is fakasztana a Kékesen, ha tehetné, csak már indulnának a fejlesztések választókerületének legfontosabb turisztikai attrakciójánál. Pedig nem is a fideszes képviselőt, Horváth Lászlót hívják a környékbeliek „a hegy urának”, hanem Dobróka Tamást, Heves megye egyik legjelentősebb vállalkozóját, az immár budapesti székhelyű, de abasári–gyöngyösi gyökerű He-Do Kft. tulajdonosát. Dobróka és cége több évtizede a kékestetői sícentrum üzemeltetője, ami önmagában valóban nem egy főnyeremény, hiszen az ezerméteres magasság soha nem volt az örök hó határa fölött, hát még a globális felmelegedés idején. Heteken belül mégis egy olyan előterjesztést szándékoznak bevinni a kormány elé, amely móresre tanítaná a fukar természetet, és akkor is lehetővé tenné a hegyoldal lejtőinek behavazását, ha az egész vidéket messze elkerülik a felhők. Bár környezetvédelmi szempontból ezzel ellentétes ajánlások születtek, a kabinos felvonóval megerősített, négy évszakos turisztikai szezon nemcsak a hegy urának, hanem a Mátra többi haszonélvezőjének, köztük Mészáros Lőrincnek is kedvezne.
