K-Monitor Adatbázis

A józsefvárosi polgármester szerint ők szabályosan kötöttek gyorsított, meghívásos eljárásban szerződést új közétkeztetési szolgáltatóval, és nem tehettek mást, az előzőt fel kellett rúgni – hiába jutott ennek ellenkezőjére a Közbeszerzési Döntőbizottság. „Abban a helyzetben mi az egyedüli és helyes megoldást választottuk, ezt fogjuk képviselni a közigazgatási peres eljárásban is, amit megindítunk a döntőbizottsági határozat ellen” – nyilatkozta Pikó András józsefvárosi polgármester a Józsefvárosi újságnak, miután az önkormányzat 50 millió forintos bírságot kapott a Közbeszerzési Döntőbizottságtól (KD). A testület szerint az önkormányzat szabálytalanul bonyolított le közbeszerzést ahhoz, hogy új közétkeztetési szolgáltatóval szerződjön. A KD a bírság kiszabásán túl a szerződést semmisnek nyilvánította.

Magyarország egyik leggazdagabb embere ellen tavaly májusban indult nyomozás vesztegetés gyanúja miatt, tegnap pedig vádat emelt ellene az ügyészség, és börtönbüntetést kérnek rá. A milliárdos a sajtónak kiküldött közleményében nevetségesnek és komolytalannak nevezi a vádat – szerinte az egész ügy nonszensz, és Csányi Sándor ámokfutása áll a háttérben, ám úgy véli, hogy politikai hozzájárulás nélkül ezt nem lehetne megtenni. “Ugyanakkor nem hiszi, hogy ez lehetséges vagy elfogadható lenne egy olyan országban, amely a jogállamiság elvei szerint működik” – áll a műtrágyakirály közleményében.

Vesztegetés miatt vádat emeltek Bige László ellen és börtönnel fenyegetik. Aki azt gondolná, hogy Magyarország egyik leggazdagabb embere akart megvesztegetni valakit, téved. Másvalaki állította, hogy ő vesztegette meg Bige Lászlót – igaz, nem kapott érte semmit –, a hatóságoknak pedig a jelek szerint nem tűnik fel, hogy mennyire is nonszensz ez.

Gyakorlatilag szabad kezet ad magának a kormány egy törvényjavaslattal, hogy egész területeket vegyen el mindenestül a települési önkormányzatoktól, és adjon át a megyei önkormányzatoknak. A települési önkormányzatok jelentős része nem kormánypárti vezetésű – a megyei közgyűlések mindegyikében kormánypárti többség van. Az első pillantásra kevéssé izgalmas „A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról” címmel terjesztett be a kormány javaslatot az országgyűlés elé május 12-én éjszaka.

Váratlanul érte őket a kormány áprilisi döntése. Alkotmánybírósághoz fordul Göd momentumos polgármestere, Balogh Csaba, miután a kormány még áprilisban különleges gazdasági övezetté nyilvánította a Samsung gyár területét. A Momentum szerint ezzel a kormány Göd területének 20 százalékát vette el a várostól, megakadályozva, hogy a városvezetés érvényesíthesse az emberek érdekeit a nagy kockázatú, vegyi anyagokkal dolgozó üzem megépítésével és működtetésével kapcsolatban.

Miközben két ellenzéki kerülettől másfél milliárd forintot vontak el, Nyíregyháza focicsapata örülhet.

Minimum négy ponton sérti az Alkotmányt a gödi különleges gazdasági övezet kijelöléséről szóló rendelet Szél Bernadett független országgyűlési képviselő szerint, aki ezért az ombudsmanhoz fordult.

Különleges övezet lett a terület, de már nem az önkormányzaté. 42 milliárd forintot költ az állami költségvetés a következő években a különleges övezetté nyilvánított és a momentumos polgármester által vezetett Göd város helyett a megye hatáskörébe utalt új Samsung akkumulátorgyár megfelelő infrastrukturális környezetének kialakítására.

Balogh Csaba, Göd momentumos polgármestere szerint azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánítja a gödi Samsung gyárat, egyben a település halálos ítéletét is kimondja. A koronavírus-járvány gazdasági és munkaerőpiaci hatásainak kezelése érdekében a kormány a jövőben kijelölhet különleges gazdasági övezeteket – olvasható a pénteki Magyar Közlönyben megjelent rendeletben. A kormány döntött is az első ilyen övezet létrehozásáról Göd területén, amely a Samsung gyárat és a környékét érinti. Az indoklás szerint a jelenlegi járványhelyzet által veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahely megvédése, valamint több mint kettőezer-ötszáz új munkahely megteremtése céljából lépett úgy a kormány, hogy a gyár legyen az első különleges gazdasági övezet.

A bíróság szerint az érintett civileknek, mivel nem közszereplők, nem volt lehetőségük reagálni a sajtó támadására. Jogerősen elmarasztalta a bíróság a Figyelő kiadóját, mert a hetilap „Soros-zsoldosokként” listázta civil szervezetek munkatársait, megsértve ezzel személyiségi jogaikat. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság képviselt kettőt közülük, akik bírósághoz fordultak - írja a Magyar Helsinki Bizottság a közleményében.