K-Monitor Adatbázis

Féléves haladékot és részletfizetési lehetőséget ígér a gazdasági miniszter az ÁSZ által megbüntetett ellenzéki pártoknak. Varga Mihály azt javasolta a NAV-nak, hogy ne indítson behajtási eljárást, és ne érvényesítsen inkasszót az országgyűlési választások előtt. Mindez érdemben nem változtat a pártok helyzetén, mind a "tiltott párttámogatást", mind pedig az ezzel azonos összegű büntetést be kell fizetniük. Mivel a fizetési kötelezettség a pártok választások előtti gazdálkodását és az idei országgyűlési kampányát nem érinti, talán nem büntetik meg őket azért, hogy ha a márciusban esedékes állami kampánytámogatásból fizetik ki a büntetést.

Több ellenzéki párt is jelezte: nem fizeti be az Állami Számvevőszék által kiszabott büntetést, így azt a NAV-nak kell behajtania, de még nem tudják, hogyan és mikor fog ez történni. Az ÁSZ döntése ellen fellebbezésnek nincs helye, de a pártok vizsgálják a jogi lehetőségeket: közigazgatási bírósághoz, Alkotmánybírósághoz és nemzetközi jogi fórumhoz is fordulnának, de csak azután, hogy lépett az adóhatóság.

Szinte nincs átmenet a mezőgazdasági nagyüzem és a néhány hektáros kis gazdaságok között a hajdúsági Tedejen, ahol a volt állami gazdaságból lett modern nagyvállalat mellett már csak néhány helyi család művel önállóan földet. Ők meséltek róla, miért adták el sokan akár áron alul földjeiket a kilencvenes évek elején ahelyett, hogy akár befektetési céllal megtartották volna, és miért lehetetlen manapság egy kis játékosnak bővíteni a földjét. Az Abcúg riportja.

Az Állami Számvevőszék befejezte a Demokratikus Koalíció (DK) és a Magyar Liberális Párt – Liberálisok (MLP) 2015-2016. évekre vonatkozó ellenőrzését, áll a szervezet közleményében.

Az LMP egyébként ma küldte meg észrevételeit a számvevőszéknek, amely azzal vádolja a pártot, túl alacsony áron bérel irodát. Kanász-Nagy Máté, a párt szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, tételesen cáfolták a számvevők megállapításait arról, hogy alacsony lenne az LMP 400 ezer forintos irodabérlési költsége.

Ahogy arról az MTI híre alapján beszámoltunk csütörtökön, megsemmisítette a Tolna Megyei Területi Választási Bizottság (TVB) a december 17-én, Pusztahencsén tartott időközi polgármester-választás eredményét. A határozat szerint a választást a kampánytilalom megsértése, illetve a választás anyagi juttatással befolyásolása miatt meg kell ismételni, az új választás időpontját január 14-re tűzték ki. A szavazáson alulmaradt polgármesterjelölt, Iker Ibolya nyújtott be kifogást, amit a helyi bizottság elutasított, majd a területi befogadta. Ő egyébként a polgármester a településen 2014 óta, csak a testület feloszlatta magát szeptemberben, épp a szavazatvásárlós ügybe keveredett Bán előterjesztésére.

Hiába ért véget a kormány Soros-tervről szóló nemzeti konzultációja, a Fidesz vidéki polgármestereken keresztül folytatja a sorosozást. Arról beszélnek, hogy Soros bevándorlásszervező irodákat nyit, hogy népszerűsítse saját elképzeléseit a migrációról és befolyásolja a helyi választások eredményét, pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány új programjában távolról sincs szó ilyesmiről. Mindez nem zavarja a fideszes városvezetőket, akik 2018-ban is tovább viszik Orbán migrációról szóló narratíváját.

A kormányfő évekig azt mantrázta, hogy többségében nemzeti kézben szeretné tudni a médiát. Miután ezt elérte, új célt fogalmazott meg: sokkal nagyobb arányban szeretné, hogy jelen legyen a magyar tőke a szektorban, mint korábban. Ez azért lenne jó neki, mert a magyar tulajdonos könnyebben befolyásolható politikailag, mint a külföldi.