K-Monitor Adatbázis

A Transparency International évekig kérte az Állami Számvevőszéktől, hogy a pártok önbevallásos kampányköltéseit vesse össze a "valósággal", ne csak a számlákat ellenőrizze. A szervezet eddig folyamatosan azt kommunikálta, hogy meg van kötve a keze, nem tehet ilyet. Aztán négy hónappal a választások előtt hirtelen megtáltosodtak, valószínűleg nem függetlenül a Fidesz–Jobbik-háborútól. Vona Gábor pártjának nincs jogorvoslati lehetősége, és azt sem tudják, az ÁSZ miből számolta ki a 330 milliós büntetést, de mindenképpen fizetni fognak, különben még nagyobb bajba kerülnek. Korábban egy párt sem kapott ilyen büntetést, pedig 2014-ben a Fidesz 2 milliárd forinttal túlléphette a kampányköltés törvényi kereteit.

Összesen 331 millió 660 ezer forint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást fogadott el a Jobbik jogi személyektől, amely a párttörvény 2014. január 1-től hatályos rendelkezései szerint tiltott, nem pénzbeli hozzájárulásnak minősül – közölte az Állami Számvevőszék, amely észrevételezésre megküldte az ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet a pártnak.

Az Alkotmánybíróság (AB) részben megsemmisítette az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének integritási utasítását, mert az több ponton is alkotmányellenes – olvasható az AB honlapjára csütörtökön feltett közleményben, amit az MTI szemlézett.

Cegléd vezetése sosem sajnálta a pénzt a helyi nyilvánosság támogatására: noha a városnak van saját újságja és tévéje, 2011-től öt év alatt közel 80 millió forintot fizettek ki a Varga család egyik cégének, leginkább PR-cikkek írására. Cikk viszonylag kevés született, lett viszont Vargáéknak egy étterme a városban, meg mellé még hat trafikjuk. De hiába a százmilliós forgalmak, az étterem döglődik, és a trafikokból is alig van profit – a kisvárosi történetet a helyi watchdog, a Ceglédi Spotlight derítette fel.

Vissza lehet élni a fegyelmi elrendelésével, és így befolyásolni tudja Handó Tünde az őt ellenőrizni hivatott testület összetételét – állítja Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke, aki emiatt az Alkotmánybírósághoz fordult.

Nem kitalációról és nem egy fiktív településről van szó. A helyszín a Heves megyei Kerecsend, ami kulcs pedig a helyiek életét megkeserítő gombaüzem, és annak tulajdonosa, egy Fidesz-közeli vállalkozó.

Első fokon pert nyert az az orvos, akitől az orvosi kamara pénzt kért a gazdálkodását bemutató adatok átadásért. A bíróság szerint a kamarának ki kell adnia a Kunetz Zsombor által kért információkat egyebek mellett arról, hogy az elnökség tagjai milyen javadalmazásban részesültek és milyen egyéb béren kívüli juttatást kaptak 2010 óta. Azt is ki kell adni, hogy a köztestület gazdasági társulásainak alapításánál, illetve megvásárlásánál használtak-e fel tagi kölcsönt, és hogy milyen forrásból finanszírozzák a vállalkozások veszteségeit.

Tállai András, a NAV elnöke és Mezőkövesd fideszes országgyűlési képviselője állampolgári bejelentés alapján megtudta, hogy a választókörzetében található Mol-kútnál magasak az üzemanyagárak – erről egyébként Facebook-posztok is köröztek –, és úgy döntött, hogy intézkedik az „illetékeseinél”.

Az adóügyekért felelős államtitkár és NAV-elnök Facebook-oldalán számolt be róla még szombaton, hogy állampolgári megkeresést kapott, hogy Mezőkövesden és a térségben bizony túl drága a benzin.

Mindenképpen hátrányos a fogvatartottak helyzetét tekintve, hogy a börtönökben nincsenek jelen civil jogvédő szervezetek – nyilatkozta lapunknak Fliegauf Gergely, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala zárt intézményeket ellenőrző részlegének (OPCAT – nemzeti megelőző mechanizmus főosztály) vezetője.