Kedd éjjel újabb törvényjavaslat jelent meg a parlament honlapján, ez most a felsőoktatási törvény módosítása, és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter adta be. Azon belül is „a harmadik országok Magyarországon működő felsőoktatási intézményei, azok képzései, illetve oktatói” ügyei szorulnak pontosításra, fogalmaz a törvényjavaslat indoklása. A javaslat legfontosabb szakasza gyakorlatilag a magyar kormány engedélyéhez kötné az EU-n kívüli országok egyetemeinek itthoni működését.
A tulajdonosok Orbán Viktor miniszterelnök társaságában szurkoltak tavaly a dunaszerdahelyi aréna avatóján. Az erdélyi sörgyárt személyesen is felkereső nemzetgazdasági miniszter tagadja, hogy az ismeretség vezetett volna a Heineken elleni fellépéshez. Bár bevallása szerint nem szereti a sört, Lázár János a kormányinfón azt mondta, az Igazi Csíki Sörrel kivételt tesz.
Több évig tartó romániai előjáték (Igazi Csíki Sör vs. Heineken Románia) után némiképp váratlanul - és a jelek szerint átgondolatlanul - a magyar kormány keményen beleszállt a magyarországi Heinekenbe a vörös csillag védjeggyé nyilvánítását tiltó törvénytervezettel. Bár minden jogi norma arra utal, hogy a Lázár János és Semjén Zsolt nevével fémjelzett csatahajó vesztes csatába indul - és még a Fidesz-frakciónak is meggyűlik a baja a gumicsontnak tűnő törvényjavaslattal -, felbukkant a kormány oldalán egy viszonylag ismeretlen "civil szervezet", hogy besegítsen a fantom-frontvonalon.
A 2016-os kormánypárti médiafoglalás egyik stratégiai célja az addig viszonylag független megyei szerkesztőségek domesztikálása volt. Vas András az egyik legszínvonalasabb megyei lap, a Somogyi Hírlap, illetve a Sonline.hu szerkesztőségének tagjaként élte át a Mészáros-garnitúra érkezését.
Leszerelt, mert már nem tudott azonosulni a vezetéssel, az elhárítást orosz ügyekben politikai szintről lefojtották. Kiss Szilárd és Kovács Béla is politikai döntés miatt mászkálhat szabadon, és szerinte Győrkös István GRU-s kapcsolata miatt sem a szolgálatok, hanem a politika nem mert konfrontálódni az oroszokkal.
A kormány készülő rendelete eltüntetné a magyar városokban lévő hirdetőoszlopokat és gyakorlatilag az órásplakátokat is megszüntetné. Az intézkedés a miniszterelnökkel haragban lévő Simicska Lajos üzleti érdekeltségét sértené
Az élelmiszerbotrányra hivatkozva újabb, a külföldi tulajdonú élelmiszerláncok szívatására kitalált javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak Lázár János és Varga Mihály. Megszereztük az előterjesztést, amely szerint többek között évi 20 milliárd forintot szednének be az áruházaktól a parkolásért, kötelezően felvetetnének embereket a boltokba, durván szabályoznák, hogy a cégek mennyi pénzt költhetnek reklámra, és megsarcolnák az áruházak ingyenes buszjáratait is.
Szerda reggel megjelent egy cikk a kormányzati propagandamédia origóján, azaz Origón arról, hogy Hajnal Miklós, a Momentum korábbi vezetőségi tagja. Nem valami jó ember. Az Origo arra alapozza a mondandóját, hogy Hajnal korábban egy társával alapított egy céget, amibe a Traction Labs Zrt. befektetett 12 millió forintot, de a dologból nem lett semmi. Az Origót nem érdekelték az olyan apróságok, hogy a Traction Labs igazából csak 9,3 millió forintot fektetett be, és Hajnalékkal semmilyen vitájuk nincs, nemhogy pénzügyi követelésük a cégalapítók felé.
Az oligarchacsere-projekt egyik mellékhadszíntere a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt. és az Exim Bank közt zajló, büntetőfeljelentéssel és nyomozással is dúsított jogvita. Az Exim 2014-ben kinevezett új vezetése polgári perben próbálja kimondatni a Nobilis cégével kötött bérleti szerződés érvénytelenségét – ezzel párhuzamosan Nobilis és a bank korábbi vezetője, Nátrán Roland immár gyanúsítottként célpontja a nyomozásnak. A szakértői nyilatkozatok eddig sem támasztották alá az Exim álláspontját, de most a birtokunkba került egy, a bank által megrendelt 2014-es szakvélemény is, amely kétségessé teszi a felperesi álláspont megalapozottságát. Biztos, ami biztos, a múlt héten kirúgták a szakvéleményt megrendelő banki vezetőt.
A kormánypárti sajtó térnyerését és a kormány civil szervezetekre gyakorolt nyomását is szóváteszi szokásos éves jelentésében Magyarországra vonatkozóan az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma.
