K-Monitor Adatbázis

Az Elios-ügy mellett egy olyan határon átnyúló kutatás-fejlesztési projekt is fennakadt az uniós vizsgálóbiztosok rostáján, amelyben magyarok lehetnek a csalók. Infografikán mutatjuk be a 2017-es OLAF-jelentés legfontosabb megállapításait.

Mintegy kétszáz vizsgálatot zárt le tavaly az Európai Unió csalás elleni hivatala, ezek nyomán pedig mintegy 3,1 milliárd euró uniós költségvetési forrás visszafizettetésére tett javaslatot – írta szerdán közzétett éves jelentésében a szervezet. Az OLAF 2017-re vonatkozó, interneten elérhető jelentéséből kiderül, hogy miközben az általuk tett ajánlások nyomán történt vádemelések uniós átlaga 42 százalék, Magyarországon ez az arány 47 százalék.

Kiadta friss jelentését az unió csalás ellenes hivatala. Az OLAF Magyarországon az uniós pénzek elköltésének több mint kétharmadában talált valamilyen szabálytalanságot. Ezekről ajánlást is küldtek a magyar hatóságoknak.

A PestiSrácok.hu hírportál értesülései szerint már három embert gyanúsítanak vesztegetéssel az Alstom-metrókocsik beszerzésének ügyében, egy ellen pedig továbbra is nemzetközi elfogatóparancs van érvényben.

A Emberi Erőforrások Minisztériumában nem tudnak arról, hogy segélycsomagok ügyében is vizsgálódik az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF.

Elkezdődött az Európai Bizottság és a magyar kormány között az a tárgyalás, amelynek végén kiderül, mennyi pénzt veszít az ország a kormányfő vejének volt érdekeltsége miatt.

Rogán Antal feltalálótársa, akinek cége ellen az OLAF nyomoz, a határvédő kerítésbiznisz fideszes haszonélvezője, a NER üzletelő utazó diplomatája – mások mellett ők álltak össze hogy új ingatlancéget futtassanak Budapesten.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság indított vizsgálatot Tényi István Elios-ügyben tett bejelentését követően. Az eljárásban a legfőbb ügyész arról adott tájékoztatást, hogy az OLAF főigazgatója 2017. december 22-én tett javaslatot arra, hogy Magyarország Ügyészsége költségvetési csalás miatt indítson eljárást az Elios Zrt. által megvalósított, az Európai Kohéziós Alapból támogatott magyarországi közvilágítási projekt miatt.

Vizsgálja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, hogy miért nem nyilvános az Elios-botrányt feltáró Európai Csalás Elleni Hivatal jelentése. Az eljárás Tényi István bejelentése után indult. A fel- és bejelentéseiről ismert egykori Fidesz-tag azt kifogásolta, hogy a Miniszterelnökség nem hozta nyilvánosságra az OLAF jelentését az uniós finanszírozású közvilágítási tendereknél történt súlyos szabálytalanságokról.

Az Európai Unió hírnevét sértő ügybe keveredett Garancsi István és Hernádi Zsolt, akikkel szemben felmerült a kartellezés gyanúja is. Annyi biztos, hogy az adófizetők pénze bánta a szexoldalak feltőkésítését.