K-Monitor Adatbázis

Az utóbbi hetekben sorra derültek ki részletek arról a szervezettnek tűnő csalássorozatról, amelynek során a miniszterelnök veje és néhány kollégája alaposan megszedte magát az Európai Unió és a magyar állam pénzén. Az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) összesen 35 közbeszerzést vizsgáló jelentése – amelyet a 24.hu szerzett meg és dolgozott fel cikksorozatban – csalás és szervezett bűnözés gyanúját veti fel azon körülmények miatt, ahogyan számos önkormányzat az akkor Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Innovatív Zrt.-vel szerződött a közvilágítás modernizálására.

Felkérte a Fővárosi Közgyűlés Tarlós István főpolgármestert arra, hogy kikérje a „Budapest Szíve” programmal kapcsolatos Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentést.

Hétfőn és kedden is téma volt az Országgyűlésben az Elios és Tiborcz István ügye. Egészen konkrét kérdéseket kaptak a kormánypárti politikusok, de az érdemi válaszok elmaradtak.

Nehéz nem arra gondolni, hogy az elmúlt években oly sok ügyben passzívnak tűnő magyar ügyészség most, hogy Orbán Viktor kormányfő családjáig érő botránytól hangos a hazai sajtó, talán nem véletlenül adott ki egy közleményt uniós pénzek elcsalása ügyében. A közleményben említett esetben 770 millió forintos költségvetési csalást követtek el a vádlottak, ebből 630 millió forint az uniós pénz, 140 meg a magyar állami forrás.

Egyharmaddal olcsóbban tudta volna megoldani Jászberény közvilágításának felújítását az SAG Hungária Kft., mint az Elios. Az önkormányzat mégis Tiborcz István egykori cégének adta a feladatot. Mintha csak eleve neki szánták volna. A vesztes nem nagyon hadakozott, később alvállalkozóként tűnt fel az Elios mellett. A Tungsram-Schréder pedig 90 millió forinttal drágábban szállította volna ugyanazokat a lámpákat a konkurenciának, mint az Eliosnak.

Csak látszólag mindenható az utóbbi időben a hazai közbeszéd részévé vált Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Szerény jogosítványaik vannak, ám mégis az unió egyik legfontosabb szervezete. Az elmúlt hetekben az Európai Csalás Elleni Szervezet (OLAF) a hazai közélet egyik legtöbbet emlegetett szervezete lett az Elios Zrt. közbeszerzéseinek vizsgálatával. Az 1999-ben életre hívott testületről azonban fontos tudni, hogy nem mindenható, s nem feltétlenül tud minden csalási vagy korrupciós ügyben eljárni, sőt, alapvetően igencsak csekélyek a jogosítványai.

Titkosította a kormány azt a 2016 decemberében készült anyagot, amiben egy, az uniós pályázati pénzek felhasználását ellenőrző szervezet vizsgálta a kalocsai közvilágítási projektet – amit hogy, hogy nem az Elios Innovatív Zrt. nyert meg.

Az OLAF feljelentése nyomán 770 millió forintos költségvetési csalás miatt emelt vádat az ügyészség, sőt, elsőfokú ítélet is született. Igaz, ennek az esetnek nincs köze a kormányfő vejéhez.

Már az előkészítéskor is befolyásolhatták a cég emberei azokat a közvilágítási pályázatokat, amelyeken sokmilliárd forintot nyert a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios Innovatív Zrt. – derül ki azokból a levelekből, amelyeket az EU csalás elleni hivatala, az OLAF küldött két érintett városnak. Az eddig megjelent cikkek alapján a városok által kiírt közbeszerzések feltételeit alakították úgy, hogy azok az Elios-t hozzák helyzetbe.