language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1445]  Oldalak:   <<  <  21 22 23 24 25 26 27 28 29 30   >  >>

Orbánok és vagyonok: a nyilatkozat egy dolog, a céges beszámoló pedig egy másik

A miniszterelnök egy szinte üres vagyonnyilatkozatot adott le, mi viszont nem elégedtünk meg ezzel, megnéztük, milyen éve volt 2021-ben a családjának. Gazdag, ha egy szóval kell jellemezni.

A kormány bukása esetén is Orbán-hű ember felügyelheti a végrehajtókéhoz hasonló "aranybányákat"

A NER-elit tervez a 2022 utáni időszakra, továbbra is rajta tartaná a kezét a pénzcsapokon – akár kormányon marad, akár nem. Egyebek közt erről is szólnak a Schadl-ügy nyomozati anyagai.

Egyre többen láthatók a Schadl-ügy miniszterekig mutató "szívességek" láncolatában

Alighogy lelepleződött a végrehajtói kar elnökének miniszterekig érő hálózata, Orbán Viktor máris gondoskodott róla, hogy még közelebb kerüljön hozzá annak az évi több százmilliárd forintnyi követelésnek a felügyelete, amelyet a végrehajtók szednek be az adósoktól.

A magyar korrupció előre megy, nem hátra: már Románia és Kína is tisztább nálunk

Az EU második legkorruptabb országa Magyarország, de csak azért csúsztunk le az első helyről, mert Bulgáriában még többet romlott a helyzet, mint itthon – erre az eredményre jutott a Transparency International friss Korrupcióérzékelési Indexe. A többi visegrádi országtól látványosan leszakadtunk, és a helyzet a válság alatt csak rosszabb lett.

Titkolják, hogy kik dolgoznak a magyar szuperhatóság bebetonozott vezetője mellett

2021. október 1. óta működik a roppant széles hatáskörű Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH). Hónapokig tartott, amíg saját honlapot kapott, de sok fontos információ arról se derül ki. Például az, hogy kik vezetik.

Van-e arra logikus magyarázat, hogy Völner Pál szabadlábon van?

Hogyan lehetséges, hogy az utóbbi idők legsúlyosabb politikai korrupciós botrányának egyik főszereplőjét, egy volt igazságügyi államtitkárt nem tartóztattak le, vagy ahogyan régen hívták, nem tették előzetesbe? Utánajártunk, hogy ilyenkor ki és mi alapján dönt, és mi lehet a kulcsmomentum ebben a kérdésben. Ez a mentelmi jogot érintő büntetőügyekben rendre így megy a fideszes politikusoknál: nemcsak Völnert és Simonkát, hanem Mengyi Rolandot, Boldog Istvánt, Farkas Flóriánt sem tartóztatták le, miközben ezekben az ügyekben a többi szereplő közül többeket igen.

A kormánypárti Facebook-különítmény arcai, akikre százmilliók mennek el

A kormánypárt fontos fegyverei lehetnek a kampányban a Megafon Központ influenszerei, akikbe már most több mint félmilliárd forintot invesztáltak. A beszélő fejek a kormány narratíváját visszhangozzák, és arra is jók, hogy még inkább elmossák a tény és vélemény, valamint a politikai szereplők és média közti határokat. Kérdés, hogy közlendőjük a Fidesz-tábor összerázásán kívül alkalmas-e arra, hogy megszólítsa a bizonytalanokat.

Magyarország uniós támogatást bukhat a Microsoftot érintő korrupciós ügy miatt

A korábbi vizsgálatok a NAV-ot és az ORFK-t nevesítették, mint a magyar állam részéről biztosan sáros intézményeket.

Három éve havi félmilliót vesz fel a külföldi nyelvtanulásért felelős biztos, bár a program nem indulhatott el

Összesen 18 millió forintnyi fizetést vehetett fel Bartos Mónika fideszes képviselő arra, hogy elősegítse a magyar diákok külföldi nyelvtanulását. Kinevezése óta egyetlen tanulót sem indítottak útnak a járvány miatt, ennek ellenére tavaly, amikor már leállították az az évi programot, meghosszabbították a politikus megbízatását.

Republikon: A Fidesz-szavazók nagy része szerint a kormány eredményei ellensúlyozzák a korrupciót

A Republikon Intézet legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy milyen vélemények kapcsolódnak a korrupcióhoz a válaszadó pártszimpátiája szerint, valóban élesen elkülönül-e a korrupció megítélése aszerint, hogy a kormány vagy az egyesült ellenzék támogatója a válaszadó. Az eredmények szerint míg a kormánypárti szavazók csupán 2 százaléka jelölte meg a korrupciót, mint a legsúlyosabb problémát Magyarországon, addig az közös ellenzéki szavazók esetében ez az arány 17 százalék, amely így az alacsony fizetések és a magas megélhetési költségek után a harmadik leggyakrabban említett probléma.
Találatok: [1445]  Oldalak:   <<  <  21 22 23 24 25 26 27 28 29 30   >  >>