language

Személyek:

Orbán Viktor highlight_off

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. – ) magyar jogász és politikus. 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke. Nős, felesége Lévai Anikó jogász. Öt gyermekük született: Flóra, GáspárRáhelSára és Róza.

Orbán Viktor 1987-ban szerezte meg jogi diplomáját az ELTE-n, ahol hallgatóként alapító tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak (1988-tól Bibó István Szakkollégium). 1984-ben részt vett a szakkollégium társadalomelméleti folyóiratának, a Századvég megalapításában, amelynek egyik szerkesztője lett. 1988-tól a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európa Kutatócsoport munkatársa volt, majd 1990-ig, az országgyűlési választásokig a Soros Alapítvány ösztöndíjával tanult Oxfordban.

Az 1988-ban megalakult Fidesz alapító tagja és 1989-ig szóvivője. 1988-1989-ben a párt országos választmányának tagja. 1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjában és plenáris üléseken képviselte pártját. 1989-ben a Nagy Imre újratemetésén mondott beszédével vált országosan ismertté: beszédébenszabad választásokat és az orosz csapatok kivonulását követelte.

1990 óta országgyűlési képviselő, 1993-ig a Fidesz frakcióvezetője. 1992-2000 között a Liberális Internacionálé, 2003-2012-ig az Európai Néppárt, 2021-től aCentrista Demokrata Internacionálé egyik alelnöke. 1993-tól a Fidesz végrehajtó bizottságának tagja, 1993-2000 között, illetve 2003 óta a Fidesz elnöke. Az 1994-es országgyűlési választásokat követően az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Állandó Bizottságának az elnökeként, majd az 1996-ban megalakult Új Atlanti Kezdeményezés (New Atlantic Initiative) magyar nemzeti bizottságának vezetőjeként is tevékenykedett.

1998-ban, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben vezetésével a Fidesz megnyerte az országgyűlési választásokat. Első kormányának legfontosabb intézkedései közé tartozik a családi adókedvezmény bevezetése, a diákhitel, a fiatalok otthonteremtésének támogatása, a Széchenyi Terv megalkotása, illetve kiemelt jelentőséggel bír az ország 1999-ben NATO-hoz való csatlakozása. 2011-ben bevezette a határon túli magyarok számára az egyszerűsített honosítási eljárást, valamint új alkotmány került elfogadásra Alaptörvény néven. 2013-ban létrejött a Munkahelyvédelmi Akcióterv és a többlépcsős rezsicsökkentés. Harmadik kormányzata alatt bevezetésre került a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), elindult a Modern Városok Program. A 2015-ös migrációs válság idején kormánya kiépíttette a déli határzárat, életbe léptette a jogi határzárat. Negyedik kormányzata idején látott napvilágot a kettő vagy többgyermekes családokat támogató Családvédelmi Akcióterv.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [1445]  Oldalak:   <<  <  75 76 77 78 79 80 81 82 83 84   >  >>

Idén is gond nélkül feledkezhetnek meg a képviselők a vagyonukról

Vasárnap éjfélig kell leadni az országgyűlési képviselőknek a vagyonnyilatkozatukat. Orbán tavaly év végén felvetette a szabályváltozás lehetőségét, de minden maradt a régiben. Így viszont nem sok értelme van a rendszernek - az elmúlt 10 évben egyedül Simon Gábor ütötte meg a bokáját.

Elérik a 300 milliárdos álomhatárt

A Népszabadság számítása szerint az idén eléri a 300 milliárd forintot a sportszervezeteknek a taorendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. Eddig összesen 286,2 milliárd forintról adtak ki támogatási igazolást. Az egyeduralkodó továbbra is a 11,1 milliárdot gyűjtő, Orbán Viktor alapította, Mészáros Lőrinc vezette felcsúti akadémia. Egy támogatási rendszer a politika szolgálatában.

A Fidesz-közeliek és az agrárbárók vitték el a kétharmadot

Ha az állami földeladások valódi célja (ahogyan ezt a kormányfő többször kifejtette) a családi gazdálkodók földhöz juttatása volt, akkor a program súlyos kudarcba fulladt: a célcsoporthoz csupán az eladott területek töredéke került, a legnagyobb hányadot a politikusok és a nagyvállalkozók vitték el. Az LMP-s Sallai R. Benedek által készített mérlegből az is kiderül, hogy a politikaközeli nyertesek olykor meglepően kedvező feltételekkel vásárolhattak.

Elkezdődött a bandaháború az állami földek miatt

A haveri bérlők haveri földtulajdonossá váltak, s még csak saját pénzt sem kell betenniük a vásárlásba: a korábbi bérleti díj fedezi az olcsó állami hitel törlesztőrészletét – nyilatkozta a Népszabadságnak Ángyán József volt fideszes földművelésügyi államtitkár. Nem vigasztalja, hogy évekkel előre megjósolta: ez történik majd mindannyiunk közös tulajdonával.

A mezszponzor Strabag cége bontja Garancsi klubjának stadionját

Bár a munkálatok már december közepén elindultak, csak december 30-án kötöttek szerződést a Strabag-leányvállalat STR Építő Kft.-vel a székesfehérvári Sóstói Stadion bontására, nettó 148 millió forint értékben.

Utcafront

A köztéri média területén sem az oszlopháború volt a legnagyobb csapás Simicskáékra: a cégbirodalom milliárdos állami megrendelésektől esett el. A konkurencia erősödik, a folyamatokba a kormány is besegít. Az egykori Fidesz-pénztárnok sem adja fel: az egyik hozzá köthető médiavállalkozás épp most alapított egy új céget.

Ahova benyomul, ott fű nem terem

Annyira lóg ki az érdektelen és unalmas fideszes káderek sorából, amennyire csak lehetséges, de nem a lojalitás hiányával, hanem különleges bölcsész-intellektusával, amit agrárvállalkozóként és politikusként is megőrzött. Talán épp ez lehet a szexepilje, ami miatt páratlan kommunikációs baklövései és a környezetébe áramló gyanús közpénz-százmilliók ellenére Orbán Viktor nem engedi el a kezét. Portré a magyar kultúrpolitika uráról, L. Simon Lászlóról, aki megtanulta, hogy nem az erkölcsi érzék viszi ki az embert a panelből.

Kitört a nagy hirdetőoszlop-háború

Hiába fogadott őrző-védőket Simicska Lajos cége, a főváros megkezdte a Mahir Cityposter hirdetőoszlopainak bontását.
Találatok: [1445]  Oldalak:   <<  <  75 76 77 78 79 80 81 82 83 84   >  >>