language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  12 13 14 15 16 17 18 19 20 21   >  >>

LMP: orosz hitelből fizetné a haverokat a Fidesz

Itt a legújabb bizonyíték, hogy az EU-s források elapadásával a Fidesz moszkvai hitelekből fizetné a haverokat: a kormány az orosz hátterű Nemzetközi Fejlesztési Banktól vesz fel kölcsönt mezőgazdasági beruházásokra – írja közleményében Ungár Péter, az LMP elnökségi tagja, külügyi szakszóvivő.

Ijesztő dolgokra készülnek Pakson

Furcsa tervek rajzolódnak ki azokból a szerződésekből, amelyeket a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra a napokban a paksi bővítésről. A Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője adatigénylése nyomán napvilágra került kontraktusok az üzleti racionalitáson kívül eső szándékokat sejtetnek.

A legjobb paksi tételek: 3,6 millió kocsimosásra, 86 millió reklámkamionra

Viszonylag váratlanul megjelent egy rakás szerződés a Közérdekvédelmi Központ jóvoltából, ami a tervezett paksi bővítésbe enged némi betekintést, például abba, hogy a kormány körében népszerű Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda óránként 140 ezer forintért dolgozott a bővítés előkészítésén, vagy éppen abba, hogy a Századvég összesen kicsivel több mint 21 millió forintért adott tanácsot a projekthez.

Százmilliókért keltették jó hírét a Paks II.-nek

Évekig tartó pereskedés után hozta nyilvánosságra szerdán Jávor Benedek európai parlamenti képviselő és az általa alapított Közérdekvédelmi Központ azt a 255 szerződést, amelyeket az új atomerőmű építésével megbízott MVM Paks II. Zrt. kötött.

A Közérdekvédelmi Központ közzétette a paksi bővítés előkészítése során kötött szerződéseket

A Közérdekvédelmi Központ honlapján nyilvánosságra hozta az MVM Paks II. Zrt. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban kötött szolgáltatási és beszerzési szerződéseit, mivel azokat továbbra sem tette hozzáférhetővé az atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalat.

Furcsa „titkok” Paks II.-ről a honlapon

Hiába jelentette be Lázár János kancelláriaminiszter az egyik tavaszi kormányinfón – miután az Európai Bizottsággal és az adatvédelmi biztossal is egyeztetett –, hogy föloldja a Paks II.-re vonatkozó megvalósítási szerződés titkosítását, ez eddig nem történt meg. Így nem lehet pontosan tudni, hogy Magyarország és Oroszország között milyen szerződés jött létre a paksi 5-ös és a 6-os atomblokkok építtetésre. Ezt a dokumentumot, az úgynevezett EPC-szerződést 30 évre titkosította a magyar kormány.

Atomszerencse kíséri a paksi Fidesz-elnököt

Hatszázezres fizetést kaphat egy önkormányzati cég összeférhetetlenül betöltött igazgatósági tagságáért a paksi Fidesz-elnök, akinek több ingatlana is kiemelt fejlesztési terület lett.

Orbán sógora is feltűnik egy paksi lakóparképítés mögött

Nem csoda, hogy a tízmilliárd eurós orosz hitelből megvalósuló beruházástól a magyar nemzeti tőkésosztály is sokat remél, nemhiába vett nemrég atomerőműveknek dolgozó céget például Mészáros Lőrinc. Orbán Viktor bizalmas jó barátja mellett pedig most a sógora tűnt fel egy kecsegtető paksi beruházás mögött.

Negyed év alatt brutálisan nőtt a paksi bővítést irányítók bére

Vannak olyan vezetők az MVM Paks II. Zrt-nél, akik csaknem a dupláját keresik, mint néhány hónapja, közben pedig régi arcok tűnnek fel új szerepben a cégnél. A jelek szerint a beruházás körül sertepertélő Kocsis István magával hozta korábbi bizalmasait is.
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  12 13 14 15 16 17 18 19 20 21   >  >>