language

Akták:

Paks II highlight_off

Paks II

Paks II

Magyarország és Oroszország 2014 januárjában nagy port kavaró megállapodást írt alá a paksi atomerőmű bővítéséről. A 12,5 milliárdos szerződést, amely szerint 2014 és 2025 között az orosz állam 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarország számára a beruházáshoz, az országgyűlés utólag, 2014 februárjában, a megállapodás részleteinek ismerete nélkül fogadta el. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Energiaklub a szerződés háttéranyagainak megismerésére vonatkozó közérdekű adatigénylését azzal utasította el, hogy a kért adatok az orosz-magyar megállapodás előkészítését szolgálták, ezért titkosak. 2015 márciusában az Országgyűlés meg is szavazta azt a törvényjavaslatot, ami 30 évre titkosítaná a paksi bővítés szerződéseit. Az Alkotmánybíróság 2021-ben, hat évvel a törvény megszavazása után mondta ki, hogy a titkosítás nem alaptörvény-ellenes. Korábban azonban a titokfelügyeleti eljárás megállapította, hogy a mindenre kiterjedő titkosítás nem indokolt, valószínűsíthetően ezért ígérte 2017 tavaszán a kormány a titkosítás enyhítését –  ugyanaz év őszén végül a Közérdekvédelmi Központ hozta nyilvánosságra a beruházás előkészítése során kötött szerződéseket.  

Az Európai Bizottság jelezte, hogy Brüsszel közbeszerzési szempontból vizsgálja az üzletet, mivel a magyar állam tender kiírása nélkül ítélte oda a kivetelezés jogát az orosz állam atomenergatikai iparát irányító Roszatom óriásvállalatnak. 2017. elején az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.

Bár a létesítési engedélyt csak 2022 nyarán kapta meg a beruházás, a kormányközeli körök már bőven profitálhattak belőle. Mészáros Lőrinc családi érdekeltségei – a Mészáros és Mészáros Kft, illetve a Fejér B.Á.L. Zrt – mellett a West Hungária Bau, a Szíjj László-féle Duna Aszfalt Zrt, a 4iG és a New Land Media is sikeresen szerepelt a Paks II. Zrt. tenderein.

A beruházás várható befejezése folyamatos csúszásban van – a kormány 2014-ben 2023-as átadást ígért, azóta már egyre valószínűbb, hogy 2030 előtt nem készülnek el az új atomblokkok. A Népszava számításai szerint a szerződés szerinti 4500 milliárd forinthoz 2032-től további 1787 milliárd adódna Paks I. leszerelési költségei miatt. 


A PAKS-II Zrt. szerződései, amit a Közérdekvédelmi Központ hozott nyilvánosságra (2017.09.13)

A Roszatom paksi szerződései (Direkt36)

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  19 20 21 22 23 24 25 26 27 28   >  >>

A hazug ember és a sánta kutya esete a paksi titkosítással

A héten Paks II. miatt indult két európai bizottsági eljárás közül számunkra az átláthatósági követelmények megsértése miatt indult EU Pilot eljárás az érdekesebb, mivel itt a Lex Paks II.-t lényegében ugyanabból a szempontból vizsgálja a bizottság, mint amiatt mi is támadtuk. Ezért is nyújtott az Átlátszó jogi stábja a bizottsági vizsgálatot megalapozó panaszok elkészítésében segítséget Jávor Benedek európai parlamenti képviselőnek.

Paks-2 - Orbánék félreértették Barroso levelét (FT)

Nem adott mintegy "felhatalmazást" a magyar kormánynak az Európai Bizottság nevében José Manuel Barroso a paksi bővítésre 2014. eleji levelében - derül ki a Financial Times cikkéből. A napokban a kormányzati propaganda erre hivatkozott, ám a brit üzleti lap megszerezte a levelet.

Ezt írta rólunk a Financial Times

Brüsszel jelentős csapást mért a 12,5 milliárd euró értékű magyar nukleáris beruházásra - értékelte pénteken a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap internetes kiadása, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a közbeszerzés mellőzése miatt a paksi bővítésben.

„Orbán a Roszatom lobbistája”

Meredek állításokat fogalmazott meg a paksi bővítésre vonatkozó európai bizottsági vétó után Lázár János: a kormány illetékes minisztere egyszerű kereskedelempolitikai vitáról beszélt, és azt mondta, hogy az EU egyszer már jóváhagyta a beruházást. A kormányálláspont megalapozottságáról, illetve az ügy uniós jogi hátteréről Jávor Benedek EP-képviselőt, az Európai Bizottság közbelépését eredményező beadvány szerzőjét kérdeztük.

Brüsszel tényleg megvétózta a paksi bővítést

Kötelezettségszegési eljárást indít a tervezett paksi bővítés ügyében az uniós közbeszerzési szabályok megsértése miatt az Európai Bizottság. A lépés oka, hogy az Orbán-kormány átláthatatlan eljárásban, pályáztatás nélkül ítélte oda a beruházást az orosz Roszatomnak.

Brüsszel felfüggesztheti a paksi bővítést

Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi bővítésre. A BruxInfo úgy tudja, a testület csütörtökön hivatalos felszólító levelet küld a magyar kormánynak, melyben felszólítja a paksi beruházást érintő, folyamatban lévő és tervezett beszerzések felfüggesztésére.

Szép csendben tologatják a paksi határidőket

Nyílt levelet küldött Lázár Jánosnak, a paksi bővítésért is felelős miniszternek Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért ­EP-képviselője a beruházásra vonatkozó adatok titkosításával kapcsolatban, mivel azt tapasztalta, hogy az egyik legfontosabb szerződés titkosítása menet közben ismeretlen okból módosult. Jávor szerint a 30 éves általános titkosításra ugyanúgy nincs hihető magyarázat, mint a határidők önkényes tologatására.
Találatok: [431]  Oldalak:   <<  <  19 20 21 22 23 24 25 26 27 28   >  >>