A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán „esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el”. A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg.
Egy kormányhivatali vizsgálódást kiváltó ügy előzte meg Budakalászon azt az anyakönyvvezetői álláspályázatot, amelyre az egyetlen alkalmas jelentkezőt azzal utasította el a jegyző, hogy gyanúja szerint homoszexuális. Bár a törvénytelen döntés nyilvánosságra került – és az is, hogy a jegyző hazugságra bírta egyik beosztottját, hogy álindokkal mondja vissza a jelentkezőt, akit ő lóbaszónak, búzavirágnak nevezett –, a jegyző a helyén maradt. Deák Ferenc ugyan felajánlotta lemondását, de azt a polgármester nem fogadta el. A diszkriminatív ügyben az Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálódik, ám nem mellékes az sem, milyen okból üresedett meg az anyakönyvvezetői állás a budakalászi önkormányzatnál, ahol emiatt a kormányhivatal vizsgálódik. Eközben a polgármester szerint Deák megtartása azért indokolt, mert szakmailag jó munkát végez. A tavalyi önkormányzati választáson a Fideszt helyben lenullázó 2011 Egyesület vezette önkormányzatnál rövid idő alatt több munkatárs felmondott.
Ez lehet a felcsúti ifjúsági akadémia után a második legnagyobb beruházás az idén. A fejlesztés indokolt, csak az a furcsa, miért így kell megvalósulnia.
Nyomozást folytat a rendőrség az Érd és Sóskút között – részben természetvédelmi területen – formális engedély nélkül létrehozott út ügyében. A feljelentést tevő érdi alpolgármester szerint az úgynevezett “fehér utat” illegálisan építették meg a köznevelési centrum építésekor kitermelt köves földből. A feljelentés szerint mindezt a földtulajdonosok tudta nélkül, ám az akkori érdi fideszes és független sóskuti polgármester támogatásával tették meg. A köznevelési centrumot Mészáros Lőrinc gyermekeinek cége építi – ők azt állítják, jóhiszeműen jártak el.
Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek hívják jövő hónaptól a Szent István Egyetemet, amelynek fenntartói jogai egy erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek.
Az egyetem február elsején nevet vált, és Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemként működik tovább.
a kuratórium elnöke Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, tagjai Nagy István agrárminiszter, Horn Péter, rector emeritus, az MTA rendes tagja, Bedő Zoltán, az MTA rendes tagja és Lázár János országgyűlési képviselő, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok állami feladatainak koordinálásáért felelős kormánybiztos.
A modellváltáshoz fűződő elvárásról pedig azt, hogy a MATE 2030-ra kerüljön be a világ 100 legjobb agrár-fókuszú egyeteme közé.
Bár a különleges gazdasági övezet révén Pest megyéhez került a Gödön épülő Samsung-gyár, a gigaüzem környezeti hatásai a város lakóit sújtják. A helyiek elviselhetetlen zajra, növekvő forgalomra és ingatlanjaik értékvesztésére panaszkodnak. A kormány kedvenc építőipari cégei eközben óriási hasznot húznak a Samsung érdekében megvalósuló infrastruktúra-fejlesztésekből.
Odavágott a járvány a sportlétesítményeknek, amelyek most akkor is takarékoskodásra kényszerülnek, ha ezzel valójában pazarolnak. Az állam segíthet, persze további közpénzek kiszórásával.
Nagydorog polgármestere nemrég bejelentette, hogy 381 millió forintból építhetnek egy orvosi szolgálati lakást, ám a Miniszterelnökség megkeresésünkre egyelőre nem adott információt a 2020-as nyertes pályázók listájáról, ahogyan arról sem, miért ilyen drágák ezek a vidéki házak. 2019-ben 13 házra több mint 3 milliárd forintot biztosított az állam, azaz átlagban nagyjából 230 millió jutott egy beruházásra.
A veszélyhelyzet alatt a polgármestereknek nagyobb a hatáskörük, nem kell felhatalmazást kérniük a képviselő-testülettől. Így jutott nettó 2,7 milliós jutalomhoz a gyáli városvezető.